11. r�sz

Kagura terve �s az ismeretlen f�rfi

-Miroku, biztos, hogy j� �tlet bemenni? Ki tudja, mi lehet ott! -tekintett k�rbe Kagome a k�rny�ken.

-�rzem a gonosz energi�kat… Mivel nem sz�lt�l, gondolom, nincs a k�zelben �gk�szil�nk.-

-Legal�bbis �n nem �rz�kelek egyet sem. -helyeselt Kagome

-Gyertek! -Miroku ment el�l, a t�bbiek k�vett�k. A barlang m�ly�b�l besz�d hallatszott. Egy ismer�s n�i hang volt az, b�r egyik�k sem tudott r�j�nni, hol hallott�k ezt az illet�t. Mikor v�gre olyan k�zel �rtek, hogy halhatt�k a n� �ltal mondott sz�veget, �s l�thatt�k is alakj�t, elrejt�ztek egy nagyobb szikla m�g�tt, �s onnan figyelt�k az esem�nyeket. Ugyan tiszt�n l�tt�k a n�t, a f�lhom�ly miatt m�gsem tudtak r�j�nni kil�t�re. A gyerty�kb�l egy furcsa, mindannyiuk sz�m�ra ismeretlen jelk�p volt kirakva, melynek k�zpontj�ban egy k�r volt, s azon bel�l �llt az alak, kez�ben kard. El�tte egy kb. egy m�ter magas szikla, rajta valamilyen ruhadarab. V�gre azt is �rtett�k, amit az illet� mondott:

-… szellemeket t�bb� nem szolg�lok,

Teremt�m, rajtad bossz�t �llok,

Tegye meg e kard, amire v�gyom,

Hal�los �tkom Narakura sz�lljon!

-amint ezt kimondta, felemelte a kardot, hogy azt�n kereszt�ld�fje vele a szikl�n l�v� sz�vetet. �ppen sz�rt volna, amikor egy ki�lt�s megzavarta.

-Kagura! -ord�tott Miroku, mikor az egyik j�t�kosan lobog� gyertyal�ng f�ny�n�l megpillantotta a sz�lboszork�ny arc�t. Kagura a hang hallat�ra megijedt, �s h�traugrott egyet. Imm�r teljes megvil�g�t�sb�l n�zett farkasszemet a j�vev�nyekkel.

-Kagura…-sz�l�totta meg �jra Miroku-… milyen j�l �ll neked ez a ruha! -vigyorgott csillog� szemekkel, �s j�l megn�zte mag�nak Kagura idomait, melyet az alig-valamit-takar�-szertart�si-ruha remek�l kihangs�lyozott.

-Miroku… te…-ord�totta le a szerzetest a pont erre a mondatra betoppan� Sango, majd bumer�ngj�val le�t�tte.(azt�n egy kicsit meg is taposta, de ezt most ne r�szletezz�k)

-Ti meg mit kerestek itt?! -k�rdezte fennhangon Kagura.

-Az most egy�ltal�n nem fontos! -j�tt r�gt�n a v�lasz Inuyash�t�l. -Hol van Naraku?! -elindult a n� fel�, felr�gva minden �tj�ba ker�l� gyerty�t.

-Ne d�ntsd fel �ket!!! -vis�totta a sz�lboszork�ny. M�r k�s�n sz�lt, hisz a viaszt�rgyak fele m�r a porban f�st�lg�tt.

-Te idi�ta! Elrontottad az eg�szet! �s m�r nem tudom �jra elk�sz�teni! -egy k�zmozdulattal tucatnyi forg�szelet ind�tott a hanyou fel�. Annak siker�lt kit�rnie el�l�k. Kagura szem�ben m�g n�h�ny m�sodpercig d�h l�ngolt, de azut�n �sszez�rta legyez�j�t.

-Nem akarok harcolni veled.-

-Mi… Mi�rt? -sz�lalt meg �rtetlen�l Inuyasha.

-Mert ti is ugyanazt akarj�tok, amit �n…-k�rbetekintett a jelenl�v�k�n -meg�lni Narakut!

D-�-B-B-E-N-E-T

-Hiszen te Narakub�l j�tt�l l�tre! Akkor m�gis hogy fordulhatsz ellene? -�rdekl�d�tt Kagome.

-�gy kezel, mintha a rabszolg�ja lenn�k! De �n vagyok a sz�l, �s nem akarok szolgak�nt �lni! Mivel a sz�vem Naraku kez�ben van, ny�ltan nem fordulhatok ellene, ez�rt pr�b�ltam meg�tkozni… de ti megzavartatok, miel�tt m�g siker�lt volna! Inuyasha pedig �sszet�rte az �sszes kell�ket!-

-Az�rt nem mindet…-emelt fel a kutyad�mon egy f�lbet�r�tt gyertyacsonkot a f�ldr�l.

-Inuyasha, ink�bb ne besz�lj! -sz�lta le Sango �s Kagome.

-Mi�rt �ppen most pr�b�ltad meg�tkozni? -t�p�szkodott fel Miroku. Alig mondta v�gig, egy �jabb �t�s k�vetkezt�ben m�r megint a f�ld�n fek�dt.

-Sango, az�rt hagyj neki egy kis szabads�got…-v�dte a szerzetest Inuyasha.

-Te csak ne sz�lj bele! -a hanyou megfogadta a tan�csot.

-Olyanok vagytok, mint a gyerekek. -jegyezte meg Kagura. -Hajland�ak vagytok seg�teni nekem?-

-A k�r�sed n�lk�l is meg�ln�nk Narakut! -v�gta r� Inuyasha. Hirtelen halk z�mm�g�s hallatszott, �s egy dar�zs rep�lt ki a barlangb�l. Egyike Naraku m�rgez� darazsainak.

-El kell kapnunk! Ha el�r Narakuhoz, akkor nekem v�gem! Meg fog �lni, ha megtudja, hogy ellene sz�vetkezek! -mindannyian futni kezdtek a rovar ut�n, majd ahogy csak tudt�k, a szakad�kb�l feljutva is k�vett�k. El�l rep�lt Kagura, m�g�tte valamivel futott Inuyasha, t�l�k j�val messzebb hozta Kirara a t�bbieket. A dar�zs �s �ld�z�i k�z�tt a t�vols�g nem cs�kkent, s�t egy kis id� ut�n n�ni kezdett. V�g�l elvesz�tett�k a m�rgez� dar�zs nyom�t is. Kagura a f�ldre rogyott.

-Halott vagyok! -mondta. Egyszer csak azt vette �szre, hogy egy k�z nehezedik a v�ll�ra. Feln�zett, �s egy ismeretlen f�rfi �llt mellette.

-Csak nem ezt �ld�zt�tek? -sz�lalt meg kellemesen m�ly hangj�n, mosolyogva az idegen, majd feltartotta bal kez�ben a t�r�tt sz�rny�, alig mozg� darazsat. Kagura sz�j�n a meglep�d�tts�g miatt csak egy mondat bukott ki.

-Ki vagy te?