6. fejezet

Ébredés

Miroku kinyitotta a szemét. Hasogatott a feje és nem bírta mozdítani a kezét. Hátranézett, és elmosolyodott. A keze egy székhez volt kötözve. A kardtokja a helyén lógott, karddal együtt. A szemébe belevilágított egy lámpa, alig látott. Egy árny mozgott a lámpa mögött. Miroku felhúzta a bal szemöldökét és enyhén mosolygott.

-        Ki vagy, és mit akarsz tőlem?- kérdezte.

-        Ezt én kérdezhetném- egy kicsit eszelős hang válaszolt neki.

-        Ugyan miért? Ha jól tudom nem maga van megkötözve, hanem én.

-        És?

-        Tudni szeretném, hogy mi célból kell itt lennem, ebben a hosszú távon kényelmetlen pózban.

-        Oh, neked ahhoz nincs jogod, fiam!

-        Ugyan miért?

-        Mert én azt mondtam, nem elég kielégítő ez a válasz?

-        Hogy őszinte legyek, nem!

-        Telhetetlen fiatalok. Mit kerestél az ásatáson?

-        Köze?

-        Igenis sok közöm van hozzá. Tudom ki vagy, Miroku- Miroku megrezzent, mégis halálosan nyugodt maradt. De úgy látszott, a fogvatartója észrevette a pillanatnyi bizonytalanságot.

-        Ayame Hugigura barátja voltál. Csak a kis barátnőd, meghalt. És téged nem láttak a rokonok és a barátok a temetés óta.

-        Nahát, ezeket honnan tudja? Felhívta a Tudakozót?

-        Ne becsülj alá engem, Miroku!- ezt olyan nyájasan mondta, hogy a fiú belereszketett. Kezdett félni az idegen árnyéktól, ha életében még csak kétszer félt igazán.

-        És, most mi a szándéka velem?

-        Azt majd meghozza a jövő.

-        Tehát még maga sem tudja.

-        Dehogynem tudom- a sötétből előbukkant egy alacsony, tömzsi alak. Fekete szemei mélyen ültek ráncos arcában. Turcsi orra volt, és egy fehér köpenyt viselt. Megfogta a fiú állát, és jobbra fordította. Miroku alig bírt rásandítani, hogy minden mozdulatot lásson. Az ismeretlen eltávozott és Miroku egyedül maradt egy lámpával szemben.

-        Ez jó. Nem tudom, hol vagyok. Annyi biztos, hogy egy lámpával szemben és valahol mászkál egy eszelős őrült. De jó nekem! Miroku, kellett neked kíváncsiskodni!- morgott a fiú.