7. fejezet

Ujrakezdés

Másnap reggel Kagome ébredt fel elsönek. Utánna nemsokkal Sessy is felkelt. Lementek reggelizni és Kagome elbucsuzott a családjátol malyd felrohant a  táskájáért.

-Kagome szeretnék neked mondani két valamit. mondta a szellem a 500 éves fa alat ahogy indultak vissza a kuthoz

Kagome leült a padhoz malyd mellé huppant Sessy is.

-Mit szeretnél mondani? érdeklödött Kagome

-Tudom hogy most ugytünik hogy nagyon megváltoztam. De attol tartok ha visszamegyek ugyanojan hideg leszek mint amikor megismertél. De azt szeretném ha tudnád ha néha odát nem vagyok ilyen attol fügetlenül ugyanugy érzek irántad. mondta Sesshoumaru

-Én azt tudom... És nem vagy hideg csak hüvös és énnekem teljesen mindegy hogy mosolyogsz-e vagy nem az a lényeg hogy itt... /tetet a kezét a szive felé/ boldog legyél. És szeres... mondta és rámosolygot -És mit akartál még mondani?

-Hát igazábol nem mondani szerertnék hanem kérdezni szeretnék valamit.

-Halgatlak. nézet rá érdeklödve

-Ö... ö.... Te szerelmes vagy még a bolond öcsémmebe? kérdezte bizonytalanul Sessy

-Hogy kérdezhetsz ilyen butaságokat? Ha még szerelmes lennék belé hogy lennék képes veled... Ne kérdez ilyeneket?! mondta kicsit idegesen

-Csak... nem tudom... én... dadogot a szellem

Kagome elmosolyodot látta menyire zavarbajöt Sessy.

-Csak féltékeny vagy? kérdezte furcsa tekintetel

-I... Igen. valotta be

-Hát nem kell. mondta és átkarolta a fiut és megcsokolta

Eközben valaki a szent fa ágai közül dühösen ugrott le, de eddig Sesshoumaru se vette észre hogy valaki leskelödik utánnuk.

-Kagome te mit keresel itt? kérdezte hangos üvöltözéssel Inuyasha

Kagome rémülten enngedte el a szellemet és a hátamögé ugrot. Inuyasha dühösen folytata:

-Mért árultál el minket. Azt hittem megbizhatunk benned... Undorito vagy!!! üvöltötte minden erejével

-Inuyasha te ebbe ne szolj bele!!! kiáldtotta Kagome mikor egy kicsit öszeszedte magát

-Mi az hogy ne szoljak bele?! Napok ota alig alszik a csapatunkban valaki!!! Shippo napok ota obégat Sango se tudott már egy hete aludni!!! CSERBEN HAGYTÁL MINKET!!! kiabálta ahogy a torkán kifért

-Te korcs idefigyelj hagyd abba itt a cirkuszt mert nem állok jot magamért. csatlakozott a vitába Sesshoumaru is

-Te Te... Na ne nevettes eddig azt hajtogattad hogy milyen undorito egy halando... Te Te egyszoval fogdbe a szádat!!!!! nézet Inuyasha lekezelöen a bátyára

-Hogy beszélsz velem te korcs? kérdezte most felsöbséges hangon Sessy

-Inuyasha halgas végig!!! mondta dühösen Kagome

-Én halgassalak végig?! Te egy árulovagy!!! Nem vagyok kiváncsi rád!!! Inuyasha olyan dühös volt még soha. Kagomét nagyon bántották a szavai de arrol ö nem tehetet hogy meghalt és napokig nem tért magához.

-Inuyasha, te nagyon sokmindent nem tudsz!!! Nincs jogod megitélni engem mikor nemtudod hogy mi történt! kiáltotta Kagome szomoru hangon

-Tudod mit nem is érdekel mi történt. Te egy roszvérü árulo vagy!!! mondta Inuyasha üvöltve. Szemei szinte vérben forogtak retentö mérges volt

-Hogy mersz igybeszélni velem? háborodott fel Kagome el se hitte mit mond neki a félszelem

-Mostmár aztán tényleg álitsd le magad te korcs!!! mondta Sesshoumaru dühösen ha Kagome nem kérte volna meg hogy ne ölje meg a félvért már rég megtette volna. A türelme neki is véges volt és már az idegeit teljesen tulfeszitette ahogy ez a nyomorult beszél vele és Kagomével

Inuyasha elökapta a Tessaigát és fenyegetve bátya képpébe tartotta

-Te ebbe ne szolj bele mert nem lesz jovége! kiáltotta idegesen

Sesshoumarut retentöen idegesitette hogy a kard alug 20cm van elötte. Öis elöakarta venni a Tokidynt de Kagome a karjára tette a kezét.

-Kérlek. sutogta a lány. Sessy nem mozdult csak idegesen a félvérre vettete szemét

-Inuyasha ted el a kardot!!! üvöltöt a lány

-Na neked meg ebbe nincs beleszolni valod!!! üvöltött Inuyasha

-Fekszik fekiszik fekiszik fekszik!!!!!!! kiabálta mérgesen Kagome

Inuyasha egy hangos puffanással a földre csapodott idegesen üvöltözöt ahogy a torkán kifért. Kagome a kardot felemelte.

-Látom már teljes mértékben behodoltál a bátyámnak mert egy olyan szellemre akarod bizni a Tessaigát aki embereket mészárol!!! kiabálta Inuyasha hangosan a földben tapasztott fejel

-Inuyasha te addig ne szolj bele mit akarok csinálni ameddig nem tudod!!! kiáltotta a lány szomoruan. Lehajolt Inuyashához a kardott pedig a hüvelyébe tete. -Sessy hagy magamra vele egy kicsit. nézet rá könyes tekintettel Kagome

A szelem meglátta a lány szemeit és bizonytalanul bolintot.

-Nem lesz semmi baj! Megtudom magam védeni. nyugtatta Kagome. A szellem bement a házba és leült az ebédlöbe

-Inuyasha én nem akarok veled veszekedni! mondta valamivel nyugottab hangon Kagome malyd leült a padra

-Hah. Nem érted a lényeget napok ota keresünk hogy hol a pokolba vagy... te te pedig a bátyámmal enyelegsz aki az ellenségünk?! kiabálta még mindig a félszellem

-Még mindig nem tudsz semmit!!!!! kiabálta dühösen Kagome -Legalább egyszer halgas végig az életben!!! orditotta a lány

Inuyasha nem szolt egy szotse csak halgatott a lány rájött arra hogy ez nálla azt jelente hogy elmondhassan amit szeretne.

-Inuyasha amikor eltüntem én csak egytoparthoz indultam. De amikor odaértem megtámadott egy kaméleon démon. Kislány alakot váltott és én bedöltem neki... nagyon sujosan megsebesültem... mondta a lány szomoruan. -Ha akkor aznap nem talál rám Rin és Sesshoumaru meghalok... Elvittek egy messzi barlangba és egy napig ápoltak hátha meggyogyulok. Egy barlang mélyén ébredtem pontosan 4 nap után. Késöb tudtam csak meg hogy én már halot lennék ha a te "gonosz" bátyád nem addta volna vissza az életemet mert annyi vért veszitettem hogy meghaltam minden eröfeszitésük ellenére!!!  mondta dühösen Kagome -És ha tudni akarod mért voltam oda még azon kivül is elmondom... Azért mert megakartam hálálni nekik hogy megmentette a "gonosz" bátyád egy egyszerü halando életét kétszer is!!! mondta könybelábad szemekkel. -Amikor haza akart kül denni rájöttem mért titkokolta hogy ki mentet meg... Azért hogy Te ne tudd öt lenézni ezért!!! mondta dühösen. -Inuyasha mostmár nem érdekel mit gondolsz rollam. A te dolgod. de leggközeleb kicsit jobban gondold meg kiket bántasz meg és kinek mondod hogy árulo. mondta siros hangon. Felált a padtol a varázslat megszünt ami Inut a földhoz szegezte de nem kellt fel azonnal. Kagome siros szemei mégegyszer visszapillantotak. -Üzend meg a többieknek hogy szeretem öket. mondta és szemeibe könyek gyültek és berohant a házba.

Inuyaha sokáig otmaradt a földön retentö büntudat hasitott bele nem tudta mit tegyen. Nem értet semmit gondolatait probálta hejrerázni. Kagome meghalt a testvérem visszahozta.... Nem elszököt hanem csak meghalt én meg aztvágtam a fejéhez hogy árulo és semmit nem szoltam.... mégcsak azt se hogy bak... Visszamenjek bocsánatott kérni? De biztos a bátyám vigasztalja... Hisz amikor ideértem övele csokolozzot. Szerelmesek??!!  A bátyám... És amikor megakart támadni akkor is csak a vállát érintette meg és és ... nem történt semmi. Hiszen nem támadott meg... Aval gyanusitottam meg hogy a kardott neki akarja adni... És és roszvérünek mondtam... pedig csak szerelmes... De honnan tudhatam volna? Igen talán elsönek tényleg megkellet volna halgatnom mit mondana... Tessék Kagome aki melletem volt akkoris amikor Kikyo már velem volt menyiszer segitett nekem  a csapatnak a többieknek Kikyonak és nekem... pedig én csak kihasználtam... azért mert látta az égköszilánkokat... Azthiszem most veszitettem el a legjobb barátom. hirtelen nagyon szomoru let minden egyes szo amit most Kagome szemére vetet talán jobban fájt neki mint Kagoménak. Lassan feltápászkodott a földröl és szeméröl letörölte a sarat és a könyeket. Mikor meghallotta a lány hangos zokogását ösze szorult a szive. Ösze szedte minden erejét és lassan a kut felé ment. Lehajtott fejjel nézte a földet és mikor a kuthoz kullogot felált a peremére és utoljára vissza nézett. Halkan motyogott valamit az orra alat amit csak a pok hallot ami a kut peremét fonta háloját..

-Bocsásatok meg...

Kagome sietve futott fel a szobába édes annya utánna akart menni de a szellem megragadta a karját és gyengéden visszahuzta.

-Most ne. mondta határozottan és visszaült az asztalhoz

Kagome anyukája siros szemekkel nézet a szellemre igaz nemsokat tudott a dologbol csak azt hogy Inuyasha itt volt ordibáltak egymással és Kagome bögve rohant fel a szobába és még mindig sir. Igaz hogy nemsok hijja volt hogy a lánya utánn ne siessen de ugydöntött nem teszi ha ez az alak azt mondja biztos job lesz neki most egy kicsit egyedülmaradni.

Sesshoumaru orákat várt még megszünt a sirás utánna pedig a szipogás is abbamaradt végre és lassan felment a szobába. Kagome az ágyon feküt szemei levoltak hunyva de a szellem tudta jol hogy nem alszik (a szabájtalan légzéséböl). Lassan benyitott és leült az ágymellé és csak csöndesen figyelte a lány arcát.

-Nemtudtam hogy itt van... miota itvagyok azotta rosszabb a szaglásom a sok füst miatt. magyarázta Sessy

Kagome szemeiböl kicsordult még egy könycsepp.

-Nincs.. semm.. semmi baj. mondta elcsuklo hangon

-Gyere ide. mondta a szellem és kitartotta a két kezét a lány felé. Sessy az ágynál térdelt. Kagome összeszedte magát és felkelt agya széléhez ment és a szellem nyakába borult és megint sirni kezdett.

-Hallotad mit mond rám?! Hogymondhatott ilyet annyiszor mentettem meg az életét és öis az enyémet... hogyképes ilyet mondani?! sirta elmagát megint

-Kagome nesirj... nyugtatta a szellem és Kagome fejét simogatta

-Azt hittem hogy a barátom.... hogy számithatok rá... erre árulonak mond, és azt mondta hogy roszvérü vagyok. És tudod mi bánt a legjobban hogy mindent komolyan gondolt... Soha nem beszélt velem ilyen gülölettel a hangjában... zokogot még mindig Kagome

-Kagome most elmondtad neki az igazat az biztos hogy evvel alaposan megsebezted... hidd el minden jora fordul. mondta Sesshomaru és átölelte Kagomét.

-Nem érted... én nem akarom hogy a barátaim utáljanak és nem akarok nekik fájdalmat okozni... nem ezt érdemlik töllem de nekik is megkell érteniük azt hogy én téged szeretlek. mondta kicsit nyugottaban

-Kagome ha a világ pokollá változik és csak elenségek lesznek mindenhol én akkoris melleted leszek ahogy a "lányod" Rin is. mosolygott a szellem és a lány arcát felemelte és megcsokolta.