***Movie5:A Hósárkány***
sango-chan15 2005.12.13. 19:00
4. fejezet
A szállingózó hópihe
- Sesshomaru nagyúr!- nyavalygott Rin.
- Rin, maradj már csendben! Egy kecske van az egész hegységben, és mindjárt megfogom! Várj egy kicsit!- szólt rá a szellem.
- Most kész vagy?
- Nem.
- És most?
- Nem.
- És most? És most?
- nem!
- Bocsi!- Sesshomaru már kicsit ideges volt.
- Hogy minek hagytam, hogy jöjjön velem! Sesshomaru, te ökör!- Sesshomaru enyhén a homlokára ütött az öklével. Rin már Yakent idegesítette, aki leesett, Ah Un-ról.
- Rin! Abbahagynád végre?- kérdezte a szellem.
- Persze!
- Ajaj!
- Mi baj, Kagome?- kérdezte Inuyasha.
- Egy hópelyhet látok.
- Én meg hármat!- feleselt a hanyou.
- De akkor hóvihar lesz- ellenkezett a lány. És valóban igaza volt, mert fél óra múlva 160 cm magas hóban kellett átverekedniük magukat.
- Egy kunyhó!- mondta Sango. A kunyhó ajtaját teljesen betemette a hó. Kirara leásta magát egészen a földig, de majdnem megfulladt. Sango emelte ki. Miroku leásta magát a kilincsig, és kinyitotta. A kunyhóban csak egy tűzrakóhely volt, amire rögtön felrakták a vacsorát, közben kint tombolt a vihar.
- Finom volt ez az instant leves!- dőlt hátra Sango.
- Hideg van!- didergett Kagome.
- De csak vékony takarók vannak!- sajnálkozott Sango.
- Aludjunk kettesével-, ajánlotta Miroku. Mivel más ötletük nem támadt, el kellett fogadniuk. Természetesen Inuyasha, Kagome és Shippou aludtak együtt. Miroku felemelte Sango előtt a takarót. A lány nyelt egyet, és úgy feküdt le mellé.
- Volt valami este?- kérdezte Kagome másnap, és mindenki tudta, mire gondolt.
- Nem- válaszolta Miroku és Sango. Kirara bólintott. A többiek tátott szájjal néztek.
- Miroku, te mióta vagy ilyen toleráns?- kérdezte Inuyasha. Miroku megvonta a vállát.
- A hóvihar még mindig tombol. Itt kell maradnunk, még- jegyezte meg Kagome.
- De itt nem biztonságos. Az a két házisárkány ránktörhet bármelyik pillanatban- ugrott fel Inuyasha.
- Inuyasha! Osuwari!- Kagome teljes nyugodtsággal és csendben mondta ki ezt. Közben…
- Sesshomaru nagyúr!- Rin megpróbálta túlkiabálni a hóvihart.
- Igen?
- Mindjárt megfagyunk. És fáradtak is vagyunk. Kérlek, álljunk meg!- vacogta a kislány. Sesshomaru bólintott. Megálltak a nagy semmi közepén. Rin Ah Un oldalának dőlt, és Sesshomaru prémjébe takaródzott. Sesshomaru is a sárkánynak dőlve aludt, csak szegény Yakennek nem volt helye.
Inuyasháék nem igazán csináltak semmit. Egész nap a kunyhóban ültek, és már kezdtek idegesek lenni. A feszültségüket, természetesen, egymáson vezették le. Kagome mindenért kiakadt, Miroku még jobban csapta a szelet Sangonak, mint általában, Inuyasha meg mást se csinált, csak nézett maga elé. Shippou és Kirara rohangáltak. Két nap múlva elállt a hóvihar, aminek felettébb örültek. Végre kimehettek a szabad levegőre, csak előbb ki kellett verekedniük magukat az ajtón. Miután ez sikerült, kellemetlen meglepetésben volt részük. Ugyanis a kunyhóra abban a pillanatban, ahogy kiléptek egy hatalmas fehér farok csapott le. A kunyhó egy nagy rakás törmelék lett. És ott állt előttük Akane és a Hósárkány.
|