5.   fejezet

A csapás

A csapás útjából azonban jeges víz csapott elő.

- Tehát végig egy tavon éltünk!- rémüldözött Shippou.

- Bizony, madárkáim!- nevetett Akane, és a sárkánya máris támadásra készült. Sango eldobta a Csonttörőt. A Sárkány ügyesen kikerülte.

- Azt hiszed, hogy ez az ócska bumeráng elláthatja a bajunk?- kérdezte Akane.

- Azt nem tudom, de megpróbálom!- kiáltott vissza Sango.

- Indulj szél!- kiáltott Miroku, de a Hósárkány egy farkcsapással válaszolt. Inuyasha is támadott a Tessaigával. A Hósárkány átirányította a Csonttörőt, és Inuyasha alatt betört a jég.

- Inuyasha!- sikította Kagome és a hanyou után kapott. Kirara visszarángatta, nehogy alatta is betörjön a jég. Kagome ujjai majdnem megérintették a jeges vizet. Inuyasha a víz alatt kinyitotta a szemét. Megdermedt, mozdulni sem tudott. Hallotta Sango lépteit maga felett. Felnézett és a jégen keresztül homályosan látta a harcot. Miroku botját látta feltűnni a lyukon. A szerzetes is majdnem belecsúszott a vízbe, és halkan hallotta a hangját. Megragadta a botot. Az első, amit megpillantott, az a Csonttörő volt, amint a feje felett szállt el, és Sango felugrott érte. Miroku mellette ült, és a ruháját még mindig a szájában fogta Kirara.

- ÁÁ!- sikította Kagome.

- Kagome!- Inuyasha felugrott, de Miroku visszarántotta. Egy centire a hanyou orra előtt haladt el a Csonttörő. Inuyasha érezte a szelet, amit a fegyver csapott és egy pillanatra megdermedt. Miroku elengedte.

- Köszi!- nyögte Inuyasha. Ekkora Kagome már felállt és kilőtt egy nyilat. De hatalmas szél kerekedett. A nyíl majdnem eltalálta a lányt, ahogy visszafelé repült.  Nem láttak semmit.

- Mi ez?- kérdezte Akane és az égen szállingózó pontot, nézte.

- Kagura!- szaladt ki egyszerre Inuyasháék száján. Kagura nemsokára földet ért, Kanna társaságában.

- Huh! Milyen hideg van itt! Inuyasha, azért jöttem, mert kell az Ékkő! Naraku küldött- dideregte a boszorkány.

- nem látod, hogy egy harc kellős közepén vagyunk?- förmedt rá Akane.

- Ugyan! Egy egyszerű sárkány nem lehet számomra akadály!- Kagura gúnyos pillantást vetett Akanéra és a Hósárkányra, aki ettől még jobban dühbegurult. Kanna beállt a tükrével védelmi pozícióba.

- na! Adod már azt a kavicsot?- sürgette Kagura Kagomét. Ekkor a Hósárkány egy farkcsapása elrepítette. Kagura a levegőben megfordult.

- Pengetánc!- kiáltotta. Akane egy védőpajzzsal visszaverte, aztán azt Kagura felé indította. Kanna tükre fényleni kezdett, de nem tudta elnyelni a pajzsot.

- Tüzes nyilak!- kiáltott Akane. Kagura egy szélörvénnyel eltérítette őket, Inuyasha felé. A hanyou félreugrott. A Hósárkány közelharcba kezdett. Elkapta Kagura karját, így a boszorkány a földre esett. Kanna mellette landolt.

- A tükröm! Megrepedt!- mondta nyugodt hangon. A Hósárkány elkezdte őket püfölni a farkával. Kagura alig tudott kikecmeregni alóla és felröppenni az égbe. Inuyasha és csapata meglepődve néztek utána. Kagura majdnem megsemmisült.

- Még látjuk egymást, Inuyasha! Ha egyáltalán élni fogsz még!- kiáltott vissza Kagura. Jól tudta, mikor kell elosonni.

-        Sesshomaru nagyúr! Hol vagy?- visította Rin. Sesshomaru megfogta a kislány kezét. A Kagura által gerjesztett szél hozzájuk is elért. Yakent Ah Un kapta el, nehogy elfújja a szél.

-        Kagura!- morgott Sesshomaru.

-        Mi?- kérdezte Rin. Alig hallották egymást.

-        Semmi! Ah Un!- kiáltotta a szellem. Ah Un egyik szájával Yaken, másikkal Rin ruháját fogta meg. Lefeküdt és biztonságba helyezte a két védtelen testet. Ekkor a szél elállt. Sesshomaru fülét egy szó érintette meg.

-        Inuyasha!- hallani vélte a nevet.

-        Inuyasha!- kiáltotta.

-        Ugyan, Sesshomaru nagyúr! Csak képzelődsz!- nyugtatta le Rin. A szellem most beérte ennyivel, de ettől kezdve jobban résen volt.

-        Úgy látszik, a szélboszorkány tudja, mikor kell kereket oldani!- bólintott elismerően Akane.

-        Na! Folytathatjuk végre a harcot!- Inuyasha megemelte a Tessaigát.

-        Állok elébe! Széltölcsér!- mosolygott Akane. Sango eldobta a Csonttörőt. A Széltölcsér természetesen visszavágta, ráadásul kétszer olyan gyorsan száguldott, Sango felé. Miroku megfogta a lány csuklóját és maga felé rántotta, éppen az utolsó pillanatban.

-        Nahát! Egy kis őrangyal! Te leszel az első!- kiáltott Akane. De a Csonttörő hátulról megcsapta a Hósárkányt, aki hatalmasat üvöltött.

-        Mindig visszatér oda, ahonnan eldobták!- mosolygott diadalmasan Sango és elkapta fegyverét. Akane majdnem leesett az állatról.

-        Na jó! Elég legyen! Most bekeményítek!- Akane visszamászott a szörny fejére.

-        Bűvös kör!- valami mozogni kezdett a jég alatt. Inuyasháék a földet nézték, hátha megláthatják, mi az. Hirtelen egy kar vagy inkább egy nyúlvány nyúlt ki a vízből és Sango bokájára tekeredett.

-        Na, a szellemirtó kislány megoldva!- diadalmaskodott Akane. Sango becsapódott a jégbe. Kagome utánaugrott. Leült a földre, úgy fékezte magát, nehogy beleessen a lyukba. Lenyúlt a jeges vízbe. Sango megfogta a kezét. A jég egyre összement. Kirara kirántotta Kagomét a vízből, mielőtt a keze félig a víz alatt, félig felette legyen. Miroku elkotorta egy részen a havat, és úgy nézett le a mélységbe. Sango egy ideig kapálózott a felszínen, aztán az a valami erősebbnek bizonyult. A buborékok beszorultak a jég alá. Miroku betörte a botjával a jeget, de mielőtt bármit tehetett volna, az újra összenőtt.

-        A barátnőtök egy jégcsapdába esett!- nevetett Akane. Inuyasha közben próbálta letámadni a Hósárkányt. Kagome egy Felszentelt Nyíllal próbálta betörni a jeget. A csapda itt nem nőtt össze. Akane csodálkozva nézte. Inuyasha kihasználta az alkalmat és belehasított a Sárkányba. Kirara beleugrott. Nemsokára vissza is tért Sangot magával húzva. Feltűnt a felszínen és kihúzta eszméletlen gazdáját. Kagome megpróbálta kipumpálni belőle a hideg vizet. Sango pillanatok múlva köhentett egyet és kiköpött egy kis vizet. Kagome szeme felcsillant. A kar újra kinyúlt.

-        Ő már az enyém!- szólt egy gurgulázó hang és újra magával ragadta az újra eszméleténél lévő Sangot. Sango elkapta Miroku botját. Miroku húzta vissza.

-        Engedd el!- kiáltott Inuyasha.

-        Nem!- felelt a szerzetes. Inuyasha visszarántotta. Akane nem hagyta a véletlenre lezárta a jeget. Kagome az öklével ütötte. Akane gúnyosan nevetett. Miroku próbált kibújni Inuyasha szorításából.

-        Engedj, Inuyasha! Sango!- kiabált.

-        Nem, Miroku! Miroku, állítsd le magad! Miroku!- Inuyasha alig bírt vele. Kirara morgott. Kopogás hallatszott. Kagome sietve elkotorta a havat a helyről. A jég alatt Sango tűnt fel és mögötte egy hatalmas hallal. Inuyasha mért egy csapást a kardjával. A jég betört. Sango némileg ki tudott ugrani a vízből. Miroku megragadta a karját. A szörny megragadta a lányt és ide-oda rángatta. Kagome odavonszolta Sangonak a Csonttörőt és kirángatták a vízből. Sango elhajította fegyvert és abban a pillanatban vele együtt visszazuhant a mélybe. Néhány nyomasztó pillanat múlva a hátuk mögött jött ki a vízből a Hiraikotsu. Sango felverekedte magát az újra bezárt felszínre.

-        De hát ott a másik lyuk!- ordította Inuyasha.

-        A jég alatt nem lehet tájékozódni-, mondta Kagome. Sango kilehelte az utolsó levegőjét is és visszahanyatlott a mélybe. Kagome lenyúlt érte. Inuyasha és Kirara visszarántották. Kagome elkapta Sango övét. Ezzel kirángatták a vízből. Nemsokára már levegőt is kapott.

-        Elegem van belőletek! Ti mindent túléltek!- Akane kijött a sodrából.

-        Bűvös háromszög!- kiáltotta.