***Kill Naraku***
sango-chan15 2006.01.07. 09:57
28. fejezet: A végső küzdelem
28. fejezet
A végső küzdelem
Sango és Naraku szemtől szemben álltak. Farkasszemet néztek. Nagy kérdés állt előttük: Ki támad először? A másiknak helyzeti előnye származik ebből, ezt mindketten tudták. Naraku viszont tisztában volt vele, hogy Sango bosszúvágya nem bírja sokáig. Sango valóban alig bírta magát türtőztetni. Naraku ettől kezdett begurulni.
- Talán félsz?- mosolyodott el.
- Én?
- Ki más?
- Nem lesz megalázó? Egy 16 éves lány fog megverni.
- Meglehet. De nem hiszem.
- Majd meglátjuk- Sango ismerte ezt a fegyvert. Naraku addig akarta húzni, míg dühében rá nem támad.
- Családod hogy van?- Naraku pedig Sango gyengepontját ismerte.
- Nem tudom. Valaki a temetőbe jutatta őket.
- Vajon ki lehetett olyan elvetemült?
- Vajon ki.
- Nem találkoztál Kagurával?
- Az előbb dobtam ki az ablakon.
- Attól függetlenül egészen jól elvan. Inuyasha bátyjával.
- Tehát tudja- gondolta Sango.
- Rögtön utánad és a barátaid után lesz gondom rájuk is- Sango kezdte unni a dolgot. Végül ő támadott. Naraku félreugrott, aztán kardja lapjával Sango hátára vágott. Sango viszont kigáncsolta. Naraku úgyszint.
- ÁÁÁ!- visított Kagome. A golyóival össze-visszahadonászott.
- Kagome, még eltalálsz!- ugrált Inuyasha.
- Inuyasha!- kiabált Kagome három harcos gyűrűjében.
- Kagome! Csapd le őket! Kagome, igenis jó harcos vagy, használd a tudásodat!- kiabált Inuyasha.
- De félek! Inuyasha, én csak a gyakorlóteremben vagyok jó! Mi lesz, ha elhibázom?
- Semmi. Folytatod tovább. Kagome, bízz magadban!- Kagome elkezdte tudatosan használni a fegyverét. Nemsokára szétverte a gyűrűt és beállt Inuyasha háta mögé.
- Ez az!- nevetett Inuyasha.
Miroku is egész jól haladt. A nindzsa csúnyán megvágta a karján, de ettől függetlenül Miroku hozta a formáját. Nagyjából egy szinten voltak. A nindzsa kiverte a kezéből a kardot és elkezdte hátrafelé kergetni. Miroku szembe állt vele és hátrafelé ugrált, így védte ki a támadásokat. Felugrott egy olajos hordóra. A nindzsa belevágott. A hordóból olaj fojt ki. Miroku elugrott. A Nindzsa a kardjával utána hadonászott. Egy így kipattanó szikra meggyújtotta az olajt.
- ha meghalok, jössz velem!- rántotta vissza a nindzsát Miroku.
- Úgy látom, a nindzsám visszafogja a barátodat!- mosolygott Naraku. Egy kijelző jelent meg, amely a tüzet mutatta.
- Miroku!- súgta Sango. De Inuyasha és Kagome is láthatták a tüzet. Inuyasha kétségbeesetten átrohant a tűzhöz.
- Inuyasha, ha nem megyünk el, mi is bennégünk!- rángatta Kagome. Inuyasha a tűzbe bámult, aztán Kagoméra nézett. Kagome elengedte.
- Most meghalsz, ezt garantálom!- mondta Sango és Narakunak rohant. De megállt. Naraku még mindig a kijelzőt nézte.
- Fél a tűztől?- gondolkodott Sango. Kirohant, a tűz már elérte a harcosok termét, ahonnan lelépett Kagome és Inuyasha. Visszament.
- Talán félsz a tűztől?- kérdezte gúnyosan és Narakunak rohant. Naraku visszaverte. Sango pedig kigáncsolta. Újra mindketten a földön feküdtek. Sango felugrott és Naraku nyakának szegezte a kardot. Ekkor betörte a falat egy rendőrségi autó. Rendőrök ugrottak ki és Narakut megbilincselték.
- Sango, jól vagy?- Momoko szállt ki egy másik kocsiból.
- Persze- mosolygott Sango.
- Sango!- integetett Kagome a terem másik végéből. Miroku és Inuyasha, kicsit kormosan ugyan, de mellette álltak. Sango hozzájuk rohant.
- Úgy örülök nektek!- ugrott a nyakukba.
- Taijiya kisasszony?- bökdöste meg egy rendőr.
- Igen?
- Elmesélné az egész történetet?- Mind kimentek az utcára a sok rendőrkocsi és a két személyautó közé.
- Az egész két évvel ezelőtt kezdődött az ásatáson, amit a parkban végeztek. Az ásatás minden dolgozója meghalt, ha nem akkor, akkor most- felet Sango és elmesélték az egész históriát.
- Kagome, megvagy?- ugrott ki egy kocsiból Tamira.
- Persze!- közben újságírók hada tarolta le a kis csapatot. Kihívták a mentőket.
- Drága tanítványaim!- köszönt Totosai.
- Totosai!- csillant fel Sango és Inuyasha szeme.
- Nagyon jók voltatok!- dicsérte meg őket a mester. A nyakába ugrottak. Később Sango megcsókolta Mirokut is.
- Na, mondtuk, hogy örülne egynek!- bólintott Momoko.
- Minek?- érdeklődött Miroku.
- Amikor Kaname asszony agyonütött titeket, én megcsókoltam Akimot, így ébresztettem fel. Örültél volna, ha Sango megcsókol, és úgy ébreszt fel?- kérdezte Momoko.
- Naná!- nevetett Miroku.
|