1.   fejezet

Az els� h�pehely

Kagome csod�lva n�zte az eget. A szem�vel egy h�pelyhet k�vetett. A h�pehely leesett a f�re.

-        Esik a h�!- nevetett. Kirara �s Shippou m�ris k�rbe-k�rberohang�ltak. Kagome mag�val r�ntotta Sangot is, �s t�ncolni kezdtek, mire elkezdett esni a h�. Sango el�sz�r majdnem elesett, azt�n nevetve ut�nozta a bar�tn�j�t.

-        Mi ez a nagy felhajt�s?!- ingatta a fej�t Inuyasha.

-        Igazad van- helyeselt Miroku.

-        Most mi�rt? Mert mi tudunk �r�lni a kis �r�m�knek is? Mert nem keserg�nk �lland�an?- Kagome csak egy pillanatra figyelt a fi�kra, azt�n ugr�lt tov�bb. Aznap este azonban hatalmas h�vihar t�madt. A kis csapat egy hatalmas fa t�v�ben leltek nyugalmat, ahol �sszeb�jva aludtak. M�snap reggel pedig m�r el�llt a vihar. A f�ldet minden�tt h� bor�totta.

-        Juh�!- ki�ltotta Kagome. Mentek tov�bb.

Kb. f�l �ra m�lva, egy �tel�gaz�shoz �rkeztek. Az �tel�gaz�s egyik oldal�n egy fa volt.

-        Most merre?- k�rdezte Kagome. Miroku eld�nt�tte a botj�t. Az a jobb oldal fel� mutatott.

-        Erre- mutatta a szerzetes.

-        Biztos j� ez a technika?- tudakolta Inuyasha.

-        Veletek is �gy tal�lkoztam- Sango erre fintorgott egyet.

Azt�n k�s�bb Inuyasha is, ugyanis az �t a hegyre vezetett. A h� betemette �ket, �s majdnem sz�tfagytak.

-        Ha leker�l�nk innen, �n biz’isten meg�llek!- morgott a hanyou.

-        Ott van egy kis f�ny!- vacogta Sango. Mire oda�rtek, �pp hogy be tudtak kopogni. Egy id�s �r nyitotta ki az ajt�t, �k addigra moccanni sem tudtak.

-        Na, anyjuk! Valaki megint a jobb utat v�lasztotta!- a h�zban csak egy �regasszony volt, �k ber�ngatt�k Inuyas��kat. Negyed�ra m�lva m�r meg is melegedtek.

-        K�sz�nj�k, hogy befogadtak!- Sango Kirara nyak�t vakargatta, aki l�tsz�lag nagyon �lvezte a dolgot.

-        Aranyos cica!- mondta az asszony.

-        Nekem is volt egy!

-        �! Sz�ra sem �rdemes. Valamelyik szerencs�tlen mindig a jobb oldali utat v�lasztja, �s idet�ved- legyintett az �regember.

-        T�nyleg! Nekem m�g van egy kis elint�znival�m!- Inuyasha Mirokura sand�tott, aki Sango m�g� b�jt.

-        V�dj meg!- suttogta.

-        Am�gy kik vagytok?- puhatolta az �regasszony.

-        Higurashi Kagome vagyok. �k pedig Taijiya Sango, Houshi Miroku, Shippou, Kirara �s Inuyasha.

-        Nah�t! De aranyos f�lei vannak!- ki�ltott fel az �regasszony.

-        Mi pedig Haya Reo �s Haya Shizuru vagyunk- mutatkozott be az �reg.

-        Haya �r, mi�rt �lnek egyed�l itt a hegyekben, ahol szinte mindig ilyen az id�?- k�rdez�sk�d�tt Miroku, �s kin�zett az ablakon.

-        H�t, itt �lt�nk mindig is. Megszoktuk, meg m�r er�nk sincs lek�lt�zni. Nagyon messze van a hegy alja, �s k�nnyen el lehet t�vedni. B�r mi ismerj�k az �sv�nyeket, de akkor sem k�nny�- magyar�zta Haya �r.

-        Bizony! Mindj�rt k�sz a leves- Haya asszony az asztalra tette a l�bast, amiben g�z�lg�tt a forr� er�leves.

Vacsora ut�n f�radtan zuhantak a meleg �gyakba. A h�feh�r dunyh�k szinte elnyelt�k �ket. Persze fi�k �s l�nyok k�l�n szob�ban aludtak. Sango beengedte Kirar�t a takar�ja al�, Shippou-t meg Miroku engedte be maga mell�. �jszaka nagyon j�l aludtak. M�snap reggel m�r v�rta �ket a meleg palacsinta, mikor kimentek a konyh�b�l.

-        Nagyon k�sz�nj�k a gondoskod�st!- h�l�lkodott Sango. Egy falatot a maga, egyet Kirara sz�j�ba tett.

-        Semmis�g! Igaz�n r�gen j�rtak m�r erre, �s csak �r�l�nk a t�rsas�gnak. Azt hittem, a t�blahat�sos lesz…

-        Micsoda? Ott nem volt t�bla. Csak egy ind�kkal ben�tt fa. Teh�t ben�tte a n�v�ny!- morgott Haya �r.

-        H�t persze hogy ben�tte! T�z �ve raktuk ki!- feleselt Haya asszony. Hirtelen d�b�rg�s hallatszott kintr�l.

-        Mi, mi volt ez?- nyelt egyet Miroku.

-        �, csak n�h�ny szikla!- legyintett Haya asszony.

-        Hogyhogy?- Inuyasha kortyolt egyet a te�j�b�l, de az m�g forr� volt, �s meg�gette a nyelv�t.

-        Ne legy�l ennyire tusk�! A k�vek lev�lnak a hegyr�l. Lavina! �s nem idd le magad!- zs�mbeskedett Kagome.

-        Nem vagyok tusk�!- feleselt Inuyasha, �s kezdet�t vette az �jabb veszeked�s.

-        Ne agg�djanak, ez m�r megszokott! Mindj�rt abbahagyj�k-, mondta nyugodtan Sango, mire Miroku b�lintott.

Egy �ra m�lva elindultak a hegyekben. A nap ugyan nem s�t�tt ki, de legal�bb a havaz�s elm�lt. Lassan s�t�ltak el�re, mert a t�bb mint egy m�teres h�ban nehezen tudtak csak k�zlekedni. Sango beleesett a h�ba. A t�bbiek alig b�rt�k kih�zni.

-        Sango! N�zz a l�bad el�!- sz�lt r� Shippou.

-        �hes vagyok!- jelentette be Kagome.

-        Majd a faluban eszel- v�laszolt Inuyasha.

-        Inuyasha, lehet, hogy k�t nap m�lva �r�nk le a faluba- mondta Miroku.

-        De addig mit esz�nk?- hisztizett Kagome.

-        Inuyasha!- Sango remegve h�tr�lt, �s a Csontt�r� ut�n kapkodott.

-        Mi van?

-        Ne mozdulj!- Miroku �s Kagome is h�tr�lni kezdtek.

-        Egy sz�rny van a h�tad m�g�tt!- t�j�koztatta Shippou.

-        Ne mozdulj!- sz�lt Sango. A sz�rny ugrani k�sz�lt, de Kirara nekiugrott. Egy ideig nem l�tszott m�r, csak egy hatalmas h�g�rgeteg.

-        Kirara!- ki�ltott Sango. Kirara kiugrott a felkavart h�felh�b�l, �s Sango v�gre eldobhatta a fegyver�t. A sz�rny elmenek�lt.

-        R�sen kell lenn�nk, ha ilyen d�g�k j�rk�lnak errefel�!- f�jta ki mag�t Inuyasha. Mentek tov�bb.

-        Valami csillog ott!- Kagome egy dombra mutatott. A dombon val�ban csillogott. Inuyash��k odafutottak. A h� al�l egy kis j�g l�tszott ki.

-        Ez mi?- n�zegette Miroku.

-        J�g. Ki�ssuk?- felelt Sango. Nekil�ttak felt�rni a j�g titkait.