***Kill Naraku***
sango-chan15 2005.11.16. 21:41
7. fejezet: Keresgélés
7. fejezet
Keresgélés
Sango megint úgy vezetett, mint egy őrült. Inuyasha a két első szék között hajolt előre. Az egyik kereszteződésben láttak valamit. Mindhárman előrehajoltak. Egy tömzsi emberke egy kosarat vitt a kezében. Fehér köpenyét valami folyadékkal leönthette, mert egy nagy folt éktelenkedett rajta. Sangoék inkább hagyták és bementek a boltba, ugyanis Inuyasha azzal vezette le a fezsültségét, hogy evett, evett és még többet evett. A foltos ruhás emberke is a boltba ment, és Inuyasha mellé állt be, csokikat válogatni. Inuyasha orrát megcsapta egy jellegzetes szag. Hirtelen eszébe jutott, hol érezte utoljára: a régi ásatáson.
- Sango! Kagome!- odarohant a lányokhoz.
- Annak a foltos fickónak kloroform szaga van!- számolt be megfigyeléseiről.
- Kloroformot öntött magára?- kérdezte hitetlenkedve Sango.
- Igen. Biztosan érzem.
- Akkor követjük- Sangoék gyorsan fizettek, aztán még vagy fél órát vártak a kocsiban, mire az emberke komótosan kilépegetett az ajtón, és elindult hazafelé. Sangoék feltűnés nélkül követték. Az emberke halál lassan haladt aztán később felszállt a metróra.
- Ez csúcs! Hogy fogjuk követni a metrón?- óbégatott Kagome. Sango gúnyosan mosolygott.
- ó!- mondták egyszerre Inuyasha és Kagome. Sango átment legalább három sikátoron, és utána egy lépcsőn. Azután pedig áthajtott a metróban és követte a szerelvényt a sín mellett.
- Alagút!- sikította Kagome és összehúzta magát. Sango bekanyarodott a sínekre.
- Ne pepecselj édesapám!- kiáltotta a metróvezetőnek, aki a visszapillantó tükörben látta meg a kocsit. Elkezdett pislogni, hogy tényleg egy sportkocsi követi e a szerelvényt.
- Gyorsabban!- mostmár Kagome is belelendült.
- Hú!- kiáltott Inuyasha. A metróvezető leállította a trént és a kocsi majdnem nekiütközött.
- Ez meleg volt!- jegyezte meg Kagome.
- Sango, a reflexeiddel nincs baj!- állapította meg Inuyasha. De a lánynak máris fel kellett verekednie a kocsit az utasok közé, mert az illető, akit követtek kiszállt. Csendesen követték a háza felé. Leparkoltak a másik oldalon és utána mentek.
- Meghoztam a kaját!- mondta az eszelős. Miroku már majdnem megfulladt.
- Ventillátorról hallott már? Egy ilyen túszfilmet sem látott? Vagy ennyire nincs fantáziája? Az ilyen helyeken ventilátor is szokott lenni.
- Kuss! Csak nincs meleged?
- Meglehetősen.
- Láttam egy kocsit. Rákanyarodott a metróra, szerintem elhagytuk az alagútban.
- Milyen kocsi volt.
- Valami fekete sportkocsi. Egy hosszú hajú lány vezette- Miroku szeme kitágult. Inuyasháék ültek a kocsiban. Ahogy Sango vezet, elhiszi, hogy ráment a sínekre. De mi van, ha a muksó igazat mond, és ottmaradtak. Megrázta a fejét.
- Talán ismered őket?
- Nem hiszem. Nincs túl sok ismerősöm.
- És azok, akikkel az ásatásomon találkoztál?
- Azokkal csak a sors hozott össze. Sajnos.
- És az a lány? Láttam, hogy néztél rá?!
- Mi?
- Arra a sötétbarna hajúra. Először feketének hittem, de mikor odaállt a másik mellé, akkor már láttam a különbséget.
- Sango?
- Ha úgy hívják?!
- Ahogy én tudom, igen.
- Tehát ismered.
- Csak egy kicsit.
- De azért nem tagadhatod, hogy jól néz ki. A csípője, ú!- Miroku kezdte kényelmetlenül érezni magát. Talán a téma, talán a hőség miatt.
- Talán meleged van?
- Meglehetősen.
- Aha. De nem tudok mit csinálni.
- Maga a házigazda!
- És? Te meg fogoly vagy, tudomásom szerint jogod sincs semmihez- az ismeretlen valamit nagyon pakolászott.
- Szerintem ott maradtak az alagútban. Vagy elvitték őket a zsaruk.
- És ezt honnan tudja?
- Hát, sejtem.
- De idegtépő ez a hapsi!- gondolta Miroku. Megpróbálta kibogozni a kötelét, de nem sikerült.
- Szét kell válnunk!- jelentette be Sango. Egy hármas úthoz értek, és nem tudták eldönteni, merre menjenek.
- Nincs más megoldás?- kérdezte Kagome.
- Ugyan! Ne félj már! Ha valóban Jana Higurashi lánya vagy, akkor…
- Menj a fenébe!- Kagome csúnyán nézett Inuyashára. Ezzel szétváltak. Kagome egy terembe lépett. A teremben szél kezdett fújni és szegény lány alig bírt megmaradni a lábán.
Miroku majdnem megpusztult a hőségben és a csuklója is nagyon fájt már. De tovább feszegette a kötelet. Nem is tudta eldönteni, hogy a kötél feszegeti az ő bőrét, vagy fordítva. De sikerült. A kötél valamennyire meglazult, és már kicsúszhatott rajta a keze. Megvárta, amíg a fogvatartója eltűnt és kihúzta a kezét. Elkezdett keresgélni a szobában. Nemsokára talált is egy ajtót.
- Zárva!- kiverte a hideg veríték. Végül kirúgta az ajtót és kiment a folyosóra.
Inuyasha egy dobozban kutatott, hátha talál valami érdekeset. Valaki mögé állt. Ő megfordult és felkiáltott. Az a valaki is.
- Inuyasha!- mondta az alak.
- Miroku! Mit csinálsz itt? És miért ijesztgetsz?
- A jó édes öreganyád ijesztget! Megszökte, attól az eszelős muksótól.
- Ok.
- És a lányok?- nézett körbe Miroku.
- Elváltunk fogalmam sincs, hol vannak.
|