Beteljesült vágy

by Noriko

A folyó csendes nyugalommal hömpölygött a lába előtt, a madarak csicsergésén és a morajló víz zaján kívül minden békés volt. Kagome egy part menti fának dőlve csukott szemmel ábrándozott. Leheletnyi sóhaj hagyta el az ajkát, szemhéja felpattant mikor halk neszezést halott a háta mögött.

- Mi az ördögnek tűnsz el csak úgy szó nélkül, Sango már aggódott érted. – reccsent rá Inuyasha ingerülten. 

- Egy kicsit egyedül akartam lenni, már az is baj?

- Nem de szólhattál volna valakinek, azt sem tudtuk merre keressünk.

- Ugyan már, te megtalálsz ha az orrodat követed. – próbálta meg a lány elviccelni a dolgot.

- Mi vagyok én vadászkutya? – A fiú csak dühösebb lett az ártatlan térfától. – Nagyon jól tudod ma van az újhold napja, démoni képességeim lassan elhagynak, mindjárt lebukik a nap.

- Ne morogj már, inkább ülj le egy kicsit és élvezd ezt a varázslatos estét.

Inuyasha keletlenül huppant le, hátát a fának vetette, gyűlölte azokat a napokat mikor gyenge emberé változik.

- Mi olyan varázslatos. – dohogott félhangosan.

Szótlanul ültek Kagome álmodozva, Inuyasha magában dühöngve szemlélte a nap utolsó sugarait, melyek a földet simogatták. Az sötétség beálltával Inuyasha átváltozása is megtörtént. A langyos szellő belekapott éjfekete fürtjeibe.

- Most már menjünk. – Pattant fel magával húzva a vonakodó lányt.

- Várj. – Kagome elé lépett felemelte karját megérintve ujjaival a feketére vált tincseket, majd a számára oly kedves arcot.

- Kagome… - Inuyasha hangja enyhe döbbenetet és kérdést fejezet ki egyszerre.

- Menjünk. – Kezdte most ő húzni a fiút a táborhelyük felé, de Inuyasha meg sem mozdult. Kagome megállt és hagyta, hogy a fiú lassan visszahúzza, szemét közben le sem vette összekulcsolódott ujjaikról. Mikor már szorosan a másik előtt állt felnézet, amit látott szívét heves dobogásra késztette. A fiú tekintetében tükröződni látta saját érzéseit. Némán álltak tekintetük perzselte a másikat, kitörni készülő rég elfojtott szenvedélyük kőkemény falként vette őket körül. Lélegzetük felgyorsult, ajkuk komótosan közelített, meg-meg torpanva félve önön vágyuktól. Nyelvük érintése villámcsapásként hasított végig felajzott testükön, vad párharc kezdődött melyet szájüregük rejtekében édes gyönyört okozva vívtak. Kagome térde megroggyant, megadva magát az érzéki támadásnak kapaszkodott kedvese vállába. Inuyasha mohón fejtette le a lány blúzát, ujjai felfedezőútra indult a bársonyos bőrön miközben szája újra lecsapott a másikéra. Megérintette a selyem fehérnemű rabságában vergődő feszes kebleket, lágyan gyúrta míg nem a bimbók ágaskodva próbálták áttörni a vékony anyagot. Ujjait felváltotta ajkával átnedvesítve a selymet, Kagome nyöszörögve fogadta az édes kínt. A fiú hajába túrva próbálta meg még közelebb vonni magához, felhördülve fogadta a már lemeztelenített melléhez érő nyelvet mely heves csapásaival korbácsolta tovább szenvedélyét. Kába ködben lebegve érezte ahogy felemelkedik a földről a következő másodpercben már a hűs fű érintette felforrósodott bőrét. A fiú föléhajlott szájával ingerelni kezdte a has bársonyát, nyelvét belemélyesztette a köldök csábító kútjába. Kagome vinnyogva gurult az oldalára menekülni próbált a kínzó kéj elől, erős kezek ragadták meg csípőjét, felcsúszott szoknyája szabadon hagyta apró tangával fedett fenekét. Gyengéd harapások késztették mozdulatlanságra áruló testét. A száj tovább kényeztette, feljebb haladva a gerincoszlopon apró csókok tömkelege ívbe hajtotta hátát. Nem bírva tovább, megfordult türelmetlen ujjaival vetkőztetni kezdte párját, Inuyasha is megszabadította a még rajta maradt ruhadaraboktól. Mohón kutatták a másik testét, felfedezve maguknak egy világot, amelyben csak ők ketten léteznek, nem tudtak betelni a másik érintésével. Kagome lenyomta a fiút, gyötrő lassúsággal simogatta végig a verejtéktől síkos mellkast, altestét pedig a meredező péniszéhez dörgölte. Az alatta megránduló test a torokból feltörő hördülés egyértelműen jelezte, hogy tette elnyerte a másik tetszését, gátlásaitól megszabadulva merészen folytatta. Lejjebb csúszott vékony ujjai körülfonták az ágaskodó húskardot, gyengéden mozgatta fel le még Inuyasha már nem bírta tovább maga alá teperte a lányt, széttárta bársonybőrű combjait végigfutatta ujjait le egészen az illatos szirmokig, amik már nedvesen nyiladoztak érintésére. Felnyögött biztos tudatában győzelmének melyet a lány fölött aratott, ajkával ingerelni kezdte csiklóját. Szívogatta, nyelve hegyével csiklandozta a kis húsdombot, Kagomeből szaggatottan törtek elő az élvezet hangjai. Testét kínzója felé hajlítva próbált megszabadulni a már-már elviselhetetlen kéjtől, de nem kapott kegyelmet, a fiú tovább gyötörte, nyelvét becsúsztatta a sikamlós hüvelybe lágyan döfködve, Kagome egyre hevesebben zihált, ami másikat csak még jobban feltüzelte, nyelve egyre gyorsabban verdeset, mígnem elnyújtott sikoly jelezte szerelme beteljesülését. Mielőtt a lányban elcsitulhattak volna a gyönyör hullámai Inuyasha beléhatolt, megmerevedve élvezték a pillanatot melyben testük eggyé vált. Lassan kezdet el mozogni a lányban, de mikor érezte annak odaadását fokozta a tempót. Egyre hevesebben csapódott egymáshoz nedves bőrük, minden egyes lökéssel közelebb kerülve a tökéletes extázis eléréséhez. Ajkuk vadul kereste a másikét, Kagome felsikoltott, ahogy a csúcsra érve testén újra áthullámzott a gyönyör, örömmel fogadta kedvese magját mely szétáradt bensőjében. Inuyasha szorosan ölelte remegő testéhez kedvesét.

Az éj sötétje puha takaróként vonta be az összefonódott párt, a folyó halk moraja álomba szenderítette, a langy szellő tovább ringatta őket az álmuk tengerén.

VÉGE