Megjegyzés: Zakuro azaz Renee a Vadmacska kommandó szürke
farkasa.

Sesshomaru jeges, arany szemeivel tekintett maga elé. A
fagyos szél belefodort hosszú, ezüstös hajába. A férfi
rebbenés nélküli szemeiben tükröződött egy alak, ki a
csendes szellőben állt és kecses, vékony kezeivel belefodort
lila hajába, mely érzéki tengerként hullámzott. A nő nyugodt
tekintetetében is lobogott Sesshomaru, mint egy
megfoghatatlan, fehér kísértet. A nő mennyeien szép teremtés
volt. Kihívó, émelyítően szexy ruhája csak annyit takart el
babonázó lényéből, melyet csak engedni lehetett. Mezítelen
hasán szikrázva jártak táncot a napsugarak, miközben a
köldöke körül lévő apró tetoválás is felvillant. Zakuro
szemei olyan szelídek és mégis, kitartóak és büszkék voltak,
hogy Sesshomaru, ha nem is mondta ki nyíltan, de meglátott
bennük valami fényt. Olyan tompa és kihívó sugárzást, mit
női tekintetben még nem tapasztalt. Zakuro úgy állt a nap
arany ködében mint egy angyal...
Hirtelen óriási robaj kíséretében egy szörnyeteg rontott elő
a fák közül. Olyan volt mint egy óriási, hatalmas tüskékkel
rendelkező pók, melynek mindhárom, feketén ragyogó szemében
a pár tükröződött, miközben három, förtelmesen hajlékony
lábával feléjük vetette magát.
Sesshomaru arany tekintete tökéletesen nyugodt maradt, a
gonosz bestia éppoly hidegen ragyogott tekintetében mint a
gyönyörű farkas lány, kinek szürkés fülei érzékenyen
megrebbentek a hang miatt. Keze lassú kimértséggel
emelkedtek fel, miközben felragyogtak ujjai. A sárga ostor
vérszomjasan vetkőzött elő mögülük, mire a férfi csendes
szemei döbbenten felvillantak.
Lila fényostor tekergett fel a levegőben és csavarta körül a
bestia lábait. A terentmény bömbölve eldőlt egyensúlyát
elvesztve. Zakuro nem várta meg, hogy felkeljen a rém. A
szikrázó ostor fenyegetően meglobogott majd kíméletlenül a
szörnyeteg fele csapott és egy határozott mozdulattal
kettészelte.
Sesshomaru arca továbbra is mozdulatlan maradt. Sem szemei,
sem bármely testrésze nem árulkodott semmilyen érzésről,
mégis, legbelül, lelkének legmélyebb bugyrában felszikrázott
valami. Csak nézte a nőt... Csak nézte és nem tudott betelni
a látvánnyal...A nap ragyogó sugaraiban Zakuro mosolyogott rá.

A lemenő, vörös nap pír fényeket nyalt a két alakra. A nő
kéjesen vonaglott, szelíd, büszke arcáról csak annyi érzelem
és tűz lobogott, mennyit érdemesnek tartott kifejezni,
miközben csupasz hasa görcsösen megrándult, amint Sesshomaru
rátapasztotta hideg ajkait és nyelvével csillogó nyálfolyót
festett egyre forrósodó bőrére. A férfi tekintete
rezdületlen volt és tiszta, mintha természetes dolgot művelt
volna. Zakuro higgadtan vonaglott Sesshomaru erős karjaiban,
miközben nemes ajkai mögül kimért, izgató nyögések
süvítettek elő. A férfi szerető ajkai egyre lejjebb
merészkedtek. Nyugodt ujjai gyengéden hámozták le a farkas
lányról a bőrruhát. Kecses alakja fenséges látványt nyújtott
az arany napsugarak függönyében. A férfi szája mohón
rátapadt Zakuro csiklójára, kinek kitárulkozó ajkai mögül
apró nyálcsepp csordult ki, miközben becsukódó szemei saját
magukba tekintettek bele. A  férfi nyelve a nőben lüktetett,
kinek farkas fülei érzékien lekonyultak, farka pedig
hízelegve belecsapott a levegőbe. Sesshomaru folytatta a
játékot. Fogaival kimérten csiklandozta a nő verejtékző
húsát, mely forrón lángra kapott és ontotta magából a
szerelem nedveit, mik édes mézként csordultak le  Sesshomaru
álláról. Zakuro teste görcsösen hátra dőlt. Higgadt ajkai
apró sóhajt engedtek. Utána lassan felkelt és a férfi elé
hajolt büszke, gyönyörű szemeivel rámeredve. Nyelve
virgoncul tekergett elő szájából és játékosan megpihent a
férfi hímvesszején. Sesshomaru nem nézett le. Felháborítóan
nyugodt, természetes szemei hidegen meredtek az ég fele,
szájáról mégis eltűnt a rideg „mosoly”. Most semlegesen
csókolta a levegőt. Zakuro torkából nyüszítve tört elő a
levegő, miközben ujjai görcsösen szorongatták a kemény
férfiasságot. Szemei csukva voltak. Szájában forrón
lüktetett a hímvessző, mely nedvesen ragyogott a keserű
levegőben. Sesshomaru lassan távolodni kezdett tőle, mert
nem akart idő előtt elélvezni és megfordította a lányt
megmarkolva domború fenekét. Megcsókolta a csábos
domborulatot, majd letérdeltette Zakurot. A nő nyugodt
tekintete egy pillanatra megtört, amint a férfi keményen
belé hatolt és gyors, vad ritmussal hozzá csapódott remegő
húsához, mely tajtékozva ontotta a verejtéket. Sesshomaru
rideg szemei lassan olvadtak fel. Ritmusos mozdulataitól a
farkas lány teste meg-meg remegett, többször is elélvezve a
parázsló „kíntól”, mely súrolta és rázta belülről cuppogó
húsát. Zakuro csiklója szaporán ontotta a testi nedveket,
melyek fröcsögve szórták tele a levegőt szerelmetes
csillogásokkal, miközben görcsösen megemelkedett és hátra
vetette fejét némán felsikoltva. Vérzett...Nem azért mert
szűz lett volna, hanem Sesshomaru féktelen, rideg vadsága
miatt, mely kimérten főtte át lényét és olvadt bele egyre
mélyebbre. Zakuro felnyögött. Apró könnycseppek ragyogtak
szemei sarkában, ajkai mégis parányi mosolyra húzódtak.
Élvezte az egészet. Még senki sem okozott neki ekkora
örömöt. Sesshomaru lassan lehanyolt és megcsókolta a nyakát,
mire a lány remegő farkas füleivel megfordult és szájon
csókolta a férfit. Nyögése Sesshomaruba ömlött bele. Nyelvük
táncot járt és egymáshoz tapadt, miközben a nő lihegő ajkai
mögül kéjes nyál csillogott. Sesshomaru is közeledett a
csúcs fele. Átölelte a lányt és egy utolsó, határozott
lükést adott neki. Zakuro csukott szemei csak egy kicsit
rebbentek meg, amint a gyönyör forrón áradt szét belsejében
és szaporán ömlött szét remegő combjai közt...

Lassan tekintettem fel és meredtem rá a monitorra. A kép
lassan tisztulni kezdett, a fekete pacák értelmes jelekké
alakultak át. Kinyújtóztattam magam és álmosan előre meredtem:
-Már megint elaludtam...-sóhajtottam fel, majd írásomra
meredtem, mire kigúbadtak a szemeim.
Hirtelen berontott önfejű kis öcsikém és játékos
piszkálódással felém vigyorgott:
-Szia bátyus! Mi az a Hentai?
Gyorsan fordultam meg, mozdulatomnál megperdült az előttem
lévő tükör, melynek fenyegető villanása betöltötte a levegőt
és az öcsének csapódott:
-Meikyoushisui no Hou!!!!!!!!!!!!!!!-azzal megdermedt.
Sóhajtva előre buktam:
-Legalább egy ideig csönd lesz...-azzal egy gonosz
kézmozdulattal feléje suhintottam, hogy biztos megdermedt-e:
-Nem neked való...-suttogtam gúnyosan, majd folytattam a
gépelést.

VÉGE