***Az elrejtett szerelem felismerése***
Nimiko 2006.04.26. 14:37
3. fejezet
3. rész: A gondolat, ami meggyötör egy hanyout
Miroku és Inuyasha nem tudta tovább folytatni a beszélgetést, mert a lányok visszaértek a fürdőzésből. Miután megreggeliztek egyből indultak is tovább. Inuyasha jóval előrébb volt, mint a többiek de ezt ő észre sem vette túlságosan el volt foglalva gondolataival. Pontosabban az álmával és azzal, amit Kouga és Miroku mondtak neki.
Inuyashaban egyre jobban érvényesült az a tudat, hogy szerelmes Kagoméba és vágyakozik utána. Mikor erre rá jött valahogy megkönnyebbült (nem tudom miért).
Még mentek vagy két órát mikor olyan dolog történt, amire senki még álmában sem gondolt volna!
- Mit szólnátok, ha most itt vernénk tábort, és csak holnap folytatnánk utunkat?
- INUYASHA! Te jól érzed magad? – a többiek szinte egyszerre, de ugyanakkora döbbenettel kérdezték ezt a hanyoutól.
- Igen teljesen jól vagyok! Miért? Talán ti tovább akartok menni?
- Nem, inkább pihenjünk! – Miroku és Sango egyből letelepedtek mielőtt Inuyasha meggondolja magát.
Inuyasha elment egy kicsit a környékre sétálni. Megpróbált menekülni gondolatai és érzései elől, de arra jutott, hogy ezek mindenhová követik.
Mindeközben Kagome elment gyógyfüveket gyűjteni. Bement az erdőbe, de ott elég alaposan eltévedt. Egy idő után már úgy érezte, hogy csak körbe-körbe megy. Egyre jobban kezdett kétségbe esni.
Mikor már nem bírta tovább leült egy fa tövébe és elkezdett zokogni, de olyan keservesen, hogy az már szívszorongató. De ez volt a szerencsére, mert Inuyasha mind ezt meghallotta és rögtön lány keresésére sietett. Kifinomult szaglása végett elég hamar rátalált a lányra, aki mihelyt meglátta Inuyashat egyből a nyakába ugrott.
A hanyou nem tudta mire vélni a dolgot, de erősen magához szorította a lányt, és úgy érezte, hogy soha többé nem akarja el engedni.
Hirtelen felvillant előtte az, amit Kouga mondott neki: „Inuyasha te még sosem gondolkoztál el azon, hogy milyen lehet megcsókolni Kagomét, vagy milyen lehetne úgy együtt lenni vele?” ezután az álma jelent meg előtte. Mikor ezekből feleszmélt azon kapta magát, hogy Kagome hátát simogatta, de nem azért, hogy megvigasztalja, hanem azért, hogy megkeresse a blúza alá vezető utat. Gyorsan ellökte magától a lányt, mielőtt valami ostobaságot cselekedne. Kagome nem tudta elképzelni, hogy mi lehet Inuyashaval.
- Kagome gyere! Ideje lenne mennünk a többiek már biztosan aggódnak!
- Inuyasha kérdezhetek valamit?
- Persze!
- Mi van veled mostanában? Olyan furcsán viselkedsz!
- Nincs semmi bajom, csak tudod…
- Mit? Nem értelek!
- Semmi.
- Inuyasha! Válaszolj normálisan!
- Majd meg tudod, de nem most! – azzal Inuyasha elindult ki az erdőből. Gondolatai megint megtámadták az elméjét: „Bocsáss meg Kagome! Még nem szabad túl fiatal vagy és egy másik világban is élsz. De sajnos nem tudom, meddig fogom még ezt bírni.”
Inuyasha ezzel a gondolatokkal a fejében vezette ki az erdőből Kagomét.
|