***Kill Naraku***
sango-chan15 2006.01.07. 09:49
21. fejezet
Kirara
Kagoménak néhány napig otthon kellett maradnia. Ígyhát két napig nem nagyon mozdulhattak ki Kagome szobájából. Volt is belőle probléma, mert a WC-t is csak akkor használhatták, mikor nem járkált ott senki. Zenét is csak halkan hallgathattak és csak akkor, mikor Kagome is otthon tartózkodott. Viszont Higurashi asszony főztjét ehették, ami kitűnő minőségű volt. Egyik nap Inuyasha elaludt Miroku pedig egy könyvet olvasott. Sango kinézett az ablakon. A szellő és a napfény végigsimogatták az arcát. Az utcán egy cicát látott meg, Kirarát. Sango kilopózott az ajtón. Leosont a lépcsőn és máris kint termett az utcán. Kirara még mindig ott ült és aranyosan nézett rá. Sango óvatosan közeledett hozzá. Kirara nem moccant, hanem csak nyervákolt egyet. Sango közelebb ment, végül megsimogatta a kisállatot. Kirara az ölébe bújt és újra nyervákolt. Sango felemelte. Kirara a nyakához bújt.
- Ez csiklandoz!- nevetett a lány. Kirara folytatta.
- Vajon kié lehetsz?- nézett körül Sango. Letette Kirarát és elindult vissza. Kirara ment utána.
- Ne cicus! Menj vissza a gazdidhoz!- parancsolt rá Sango. Miután Kirara látszólag nem értette, ezért arra a döntésre jutott, hogy hazaviszi, és, majd ha nem jelentkezik érte senki, akkor megtartja. Kagome persze nem igazán örült neki, de ő is nagyon aranyosnak tartotta.
Persze néhány nap múlva Kagoméék leléptek. Össze kellett csomagolniuk Kaname asszony lakását. Persze a többi lakó is segített.
Sango nagyot sóhajtott mikor belépett az ajtón.
- Jól vagy?- kérdezte tőle Kagome.
- Persze! Ugorjunk neki!- bólintott Sango.
- Mennyi fényképe volt az öreglánynak! És lemezek!- pakolászott Miroku. Sango megnézte a fényképeket.
- Ez Momoko és Akim, esküvőjén készült!- nevetett.
- De szép voltál!- nézte Kagome a képet.
- Ez ki?- mutatott a képre Inuyasha.
- Ez az apukám. Ő pedig anya- mutatta be a kép szereplőit Kagome.
- Ha akarod, rakd el!- szólt Kagome. Sango megrázta a fejét.
- Nem- a képet a többi közé tette.
- Te, Sango! Volt egyáltalán macskája?- kérdezte Miroku egy etetőtálat vizsgálgatva.
- Nem. Allergiás volt a macskákra. Momoko és Akim cicáját is mindig el kellett tüntetni mikor bement hozzájuk.
- Hello mindenkinek! Jöttünk segíteni!- lépett be Akim. Momoko leguggolt segíteni a lányoknak képeket válogatni.
- Ez Marina temetésén készült. Ott hátul volt egy másik temetés is!- mutatott hátra Momoko. Hátul valóban fekete ruhás emberek gyülekezetét látták.
- Mikor volt a temetés?- kérdezte Miroku.
- Október 19-én - válaszolt Sango.
- Aha. Értem.
- Ah! Akkor volt Ayame temetése! Fogadjunk!- kiáltott Kagome. Miroku bólintott.
- Igazad volt, tényleg szerelmes abba a csajba- suttogta meg Momoko.
- Momoko!- szólt rá Sango.
- ÁÁÁ!- Akim kiabálva esett ki a konyhából.
- Az a hülye madár!- porolta le magáról a tollakat.
- Pollika okos madár!- hallatszott bentről.
- Ja igen! Macska helyett papagája volt- mosolygott Sango. Közben Kirara próbált feljutni a kalitkáig.
- Kirara! Nem szabad!- intette Sango. Kirara kiment a szobából.
- Nagyon hozzád nőtt ez a kiscica!- jegyezte meg Momoko. Kirara visszajött egy fényképpel a szájában. Sango elvette tőle a fényképet.
- Még ő is azt akarja, hogy tartsd meg!- csapta össze a tenyerét Kagome. Kirara ugyanazt a fényképet hozta, mint amit az előbb néztek, az esküvőset. A Taijiya családot és az ifjú párt ábrázolta.
- Jól van! Megtartom! Nem igaz, ilyen erőszakosak vagytok!- mondta Sango. A szíve mélyén legszívesebben ő is megtartotta volna a képet. Egyáltalán nem bánta, hogy a többiek így erőszakoskodtak.
- És most mit csinálunk a madárral?- kérdezte Akim.
- Tud valamit?- Miroku benyúlt a kalitkába, mire a papagáj megcsípte az ujját. Mindenki nevetett rajta.
- Mocsok vicces!- morogta a fiú. Sango elővett a fiókból egy konyharuhát és rátekerte Miroku ujjára.
- Honnan ismered ennyire ezt a lakást?- kérdezte Kagome.
- Mikor anyu meghalt, az egész ház összefogott, hogy segítsenek nekünk- mosolygott hálásan Sango.
- Ez természetes! Marina nagyon kedves asszony volt. És a barátaink vagytok!- Momoko átkarolta.
- Bár te 14 éves korod óta mindig visszafeleselsz-, mondta, Akim és minden fiókot kihúzott, minden szekrényt kinyitott.
- Te mit keresel?- nézett rá gyanakvóan Momoko.
- Kaját-, Akim megvonta a vállát, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Momoko dühösen forgatta a szemét Sango pedig, elnevette magát. Kagome tüsszentett egyet.
- Hapci!- poénkodott valaki az ajtóban. A konyhába két fiú rohant, egy 7 és egy 4 év körüli.
- Sango kisasszony! Mi történt Kaname asszonnyal?- rohanták le Sangot. A kisebbik figyelme ezután nyomba Kirarára terelődött.
- Keichiro! Hajime! Hagyjátok Sangot!- szólt rájuk az anyjuk.
- Jöttünk segíteni!- tárta szét a karjait az apjuk.
- De anya! Mi történt Kaname asszonnyal?- erőszakoskodott az öregebb. Sango kérdően nézett az édesanyára.
- Hajime! Majd megtudod!- intette az anyja.
- De udvariatlan vagyok! Haya Reo vagyok, ő pedig itt a felségem Shizuru. Ők pedig a fiaink Keichiro és Hajime - mutatkozott be a családfő.
- Ők pedig Kagome, Inuyasha és Miroku!- mosolygott Sango.
- Mit csinált a kezével?- kérdezte Shizuru Mirokutól.
- Összeakadt Pollival- magyarázta, Akim egy kekszet tömve a szájába.
- Akim! Nem beszélj tele szájjal!- morrant rá Momoko.
- Tényleg, ti hol ismerkedtek meg?- érdeklődött Kagome.
- Momoko eljött Arábiába. Az első dolga az volt, hogy legurult egy dombról- mesélte Akim.
- Pont az ő karjaiba!- folytatta a nő.
- De romantikus!- olvadozott Kagome. Sango bólintott. Közben Inuyasha felrakott egy lemezt. Pörgős zene volt. A fiúk eljátszadoztak Kirarával és mindenki táncolni ment. Csak Miroku és Sango maradtak ki.
- Gyertek táncolni!- Momoko a kérlelés helyett berántotta őket a táncparkettre.
- Még jó, hogy pörgős szám!- jegyezte meg Sango. Miroku bólintott. A drága Momoko viszont erről is gondoskodott. Intett Shizurunak, aki intett Kagoménak. Kagome kicserélte a zenét. A lejátszó egy lassú számra kapcsolt. Az idilli képet egy ordítás rázta meg. A párok szétugrottak.
- Mi volt ez?- Miroku kirántotta a kardját, és majdnem kiszúrta Sango szemét.
- Óvatosan hadonássz azzal az izével!- lépett az ablakhoz Sango. Az utcán egy kocsi nekiment egy tűzcsapnak. Mind lerohantak.
- Király!- mosolygott Hajime. Puff! Egy hatalmas dörrenés hallatszott. Mind lehajoltak. Sango, Miroku, Kagome, Inuyasha és a csapat férfi tagjai elrohantak a lövés irányába, ami egy fekete motorostól jött. Bekászálódtak a kocsiba.
- Öveket bekapcsolni!- Sango máris rátaposott a gázra és szinte rögtön beérték a motorost.
- 16 évesen én nem mentem ilyen gyorsan! Ekkora sebességnél egy oszlopon végeztem volna!- mondta Haya úr. Sango lekanyarodott egy utcába. A macskakő kirázta belőlük a lelket is.
- Hova mégy?- förmedt rá Inuyasha.
- A vulkán felé tart!- Sango pillanatok alatt a vulkán feljárójánál termett. A motor a földön hevert, a gazdája felfelé rohant. Kagome vezette tovább a járművet, de Sango, Miroku és Akim kiugrottak.
|