5.fejezet

Reggel senki nem k�rdez�sk�d�tt, csak Sakumoto volt rettent�en szomor�. �tk�zben Miroku ment Sango mellett, b�r sz�tlanul haladtak a szerencs�tlen szerelmes halkan megjegyezte Kagom�nak:- �n szerelmet vallok, visszautas�tanak �s erre ez a piperk�c szerzetes lecsap sz�vem egyetlen v�lasztottj�ra.

Kagome sajn�lta a fi�t, de nem tehetett �s nem is akart semmit tenni. �r�lt a fejlem�nyeknek.

Kirara m�r szinte teljesen fel�p�lt, de sz�ks�g lett volna egy-k�t gy�gyn�v�nyre, jobb az el�vigy�zatoss�g alapon. Kagome legsz�vesebben el se mondta volna Inuyash�nak, de….

-MI??? Minek? M�r megint csak h�tr�ltatsz minket!

-Inuyasha, hogy lehetsz ilyen gonosz! �n mindent megteszek az�rt, ha megsebes�lt�k, hogy �letben maradjatok, te meg ez�rt nekem esel! Ostoba!- �s m�r s�rt is.

-J�l van, j�l van, csak ne b�gj m�r! �n is elk�s�rlek.

-K�sz�n�m!- mondta vid�mabban a l�ny, mint kellett volna.- Sango, k�lcs�n tudn�d adni Kirar�t?

-Persze, a te j�voltadb�l m�r teljesen eg�szs�ges. Siessetek vissza!- �s m�r el is mentek.

-Nos, szerintem a k�zelben k�ne maradnunk, hogy megtal�ljanak majd minket.- aj�nlotta Sakumoto.

-Igaz, de m�g legal�bb egy nap, m�g visszaj�nnek. Addig meg azt csin�lunk, amit akarunk.- vil�gos�totta fel a szerzetes.

-Ez igaz, mindig sokat sz�szm�t�lnek.- helyeselt Shippou.

-�.

-Sango, nincs kedved s�t�lni velem?- k�rdezte Miroku.

-De, m�rt ne?

Shippou mosolygott, Miroku Sango v�ll�ra tette a kez�t, �gy mentek el.

”Szem�t, legsz�vesebben megfojtan�m!”- elm�lkedett a mi h�mnem� szellem�rt�nk.