22. fejezet

A nyom

A motoros levette a sisakját. Kagura volt.

- Ki vagy?- szegezte hozzá a kérdést Sango.

- Kagura vagyok! Naraku nagyúr alattvalója!- mosolygott Kagura.

- Naraku!- morgott Sango. Kihúzta a kardját és nekirohant Kagurának.

- Ez igen! Birkózás csajokkal!- bólintott elismerően Miroku. Ekkor Sango kocsija befarolt mögéjük. Miroku és Inuyasha elugrottak a jármű útjából. Közben mindkét kard a földre esett. Kagura utána kapott, és közben Sango arcon rúgta. Kagura a földre esett. Sango elrohant a saját kardjáért.

- Ügyes!- bólogatott Inuyasha. Hirtelen hatalmas füstfelhő támadt. Kagura felugrott egy sziklára.

- na, viszlát!- köszönt el. Az égen egy sárkányrepülő tűnt fel, egy szintén fekete bőrruhás alakkal. Az alak kézen fogta Kagurát és elrepültek. A kocsi kihajtott a füstből, már lent járt a feljárónál. Inuyasha is kitört a gázból. Kagome követte, de ahogy kilépett elájult.

- Kagome, jól vagy?- Inuyasha felemelte és levitte. Miroku is vágtatott utánuk. Már majdnem lent voltak, mikor Mirokunak eszébe jutott, hogy Sango nincs velük.

- Az a füst nagyon fojtogató! Ha nem jövök ki időben én is odaveszek!- kiáltotta Inuyasha. Miroku elővett egy zsebkendőt és az arca elé tartotta. Mikor visszaért a felhőbe, alig látott valamit. A füst marta a szemét, de nemsokára meglátta Sango-t. Még állt a talpán. Miroku megrántotta a csuklóját, hogy kivigye. Sango eldőlt. Miroku alig bírta kivonszolni, mert ő is fuldoklott. Akim már várta, és segített neki.

- Jól vagy?- Miroku bólintott és már rohantak is lefelé. A kocsiban a lányok már ébredeztek.

- Jó reggelt, hölgyeim!- köszöntötte őket Haya úr.

- Hova tűnt a füst?- ült fel Kagome.

- Kinek a kocsijában vagyunk?- Sango nem mozgatta, csak a száját.

- A kocsidban- válaszolt Miroku és hátrahajolt az anyósülésről.

- Lányok, semmi baj nincs?- kérdezte Akim.

- Semmi- Sango arca kifejezéstelen maradt.

- Biztos?- kérdezte Kagome. Sango bólintott és tüsszentett egyet.

- Biztos még a füst hatása. Bénítófüst volt. Lebénítja az embert, és utána megfojtja-, tájékoztatta őket Akim. Miroku tág szemekkel nézett rá.

- Honnan tudsz te ilyeneket?- puhatolta Kagome.

- Arab vagyok- válaszolt nyugodtan Akim. Miroku nyelt egyet.

- Nyugi, Akim nem bánt senkit, és nem áll szándékában öngyilkos merénylőnek menni- nyugtatta meg barátait Sango.

- Sango, a szüleid biztonságosnak találták azt a házat? Eddig csak egy gyilkos vénasszonnyal találkoztunk-, mondta Inuyasha.

Akim nevetett, és motyogott valamit arabul.

- Akim, egyikünk sem tud arabul!- mosolygott Haya úr.

- Tudom. Azért mondtam. Nem, dehogy! Azt jelenti bolond!- nevetett Akim.

Mire hazaértek, már besötétedett és a lányok elaludtak. Mirokunak és Inuyashának kellett felvinnie a lányokat a lakásba. Az ajtó zárva volt, így Mirokunak ki kellett ügyeskednie Sango zsebéből a kulcsokat, aztán beügyeskedni a zárba. Bent a szobában a kanapén aludt Hajime és Haya asszony, a szőnyegen Kirara és Keichiro, a fotelben pedig Momoko. Sangoékat lerakták a szobáikba, a többieket pedig hazavitték. Másnap reggel el kellett menni a piacra.

-        Minek kell piacra menni?- hőbölgött Inuyasha.

-        Harmadszor is elmondom, mert nincs otthon kaja!- mondta Sango. Először a zöldség-gyümölcs árusokhoz mentek.

-        Jó reggelt, kisasszony! Hogy van mostanság?- kérdezte egy öregasszony.

-        Nagyon jól, Masa asszony. És maga? A fia, a menye, az unokák?- nevetett Sango.

-        Ó, nagyon jól- legyintett az öregasszony- a kisebbik már járni is tud. De kik ezek a fiatalok?

-        Az a két tagadnivaló ott Miroku és Inuyasha- mutatott a fiúk felé Sango. Miroku éppen egy narancsot tanulmányozott, mintha életében nem látott volna olyat. Inuyasha egy zellerszállal szórakozott.

-        És ez a csinos kislány?

-        Ő Kagome! Kérhetnék egy kis petrezselymet?- mosolygott Sango.

-        Persze, parancsolj!- Kagome Sango háta mögé bújt.

-        Mi baj?- kérdezte az.

-        Ott van anya!- mondta halkan Kagome. Sango összeszedte a fiúkat, és elindultak a park felé.

-        A francba! A francba! A francba!- szólt Sango, miután Higurashiné éppen a park felé vette az irányt.

-        Kagome, elegem van az anyádból!- suttogta Inuyasha és követte a többieket. Inuyasha fogott egy újságot és a mögé bújtak Kagoméval. Az összképet még javította a mellettük ülő, szintén újságot olvasó férfi. Miroku és Sango szembe álltak egymással, és beszélgetést tettetek. Higurashi asszony elsétált mellettük, minden gyanú nélkül.

-        Ez meleg volt- fújta ki magát Kagome.