A kehelyb�l kisz�llt a folyad�k, �s ezt az er�t elnyelte a S�rk�nyh�lgy. �talakult egy s�rk�nny�.

-         hahahaha! V�gre! A szellemirt�k ereje bel�m sz�llt! �s a kis bar�tn�t�k, m�r halott- ez �gy hatott t�rsas�gra, mint egy hatalmas �t�s. Mind �veges szemekkel b�multak maguk el�.

-         Mi a baj? Tal�n f�ltek hat�rtalan er�mt�l?- ebben a pillanatban a Csontt�r� sz�llt fel�, �s �t�tte meg.

-         Micsoda?- k�rdezte. Sango �llt.

-         Neked meg kellett volna halnod!

-         Lehet, de nem haltam meg!- mosolygott Sango, �s �jra elhaj�totta a fegyvert. A S�rk�nyh�lgy m�g mindig nem eszm�lt fel.

-         Te j� �g!- h�r�gte, �s Sango ellen fordult, csakhogy az �sszes l�ny r�t�madt. Sango elment a kehelyhez, �s ki�nt�tte a folyad�kot.

-         Nem!- a S�rk�nyh�lgy �sszeesett, v�g�l semmiv� v�lt.

-         Mi t�rt�nt?- �rdekl�d�tt Inuyasha.

-         Egyszer�. A var�zser� a kehelyben volt. �s az nem Sango v�re volt, hanem egy kulacs bor- mondta Sesshomaru. A burok elt�nt.

-         Sesshomaru nagy�r!- rohant oda boldogan Rin.

-         Rin, nincs semmi bajod?- k�rdezte.

-         Nincs!

-         Teh�t semmi nem t�rt�nt?- h�ledezett Miroku.

-         Igen- v�laszolt Sango.

-         A S�rk�nyh�lgy bizony�ra az�rt alkotta ezt a burkot, mert f�lt a f�rfiak erej�t�l!- h�sk�d�tt Inuyasha.

-         Vagy ink�bb att�l, hogy t�l egyszer� dolga lett volna vel�k- helyesb�tett Kikyou, mire Ayame kuncogni kezdett.

V�g�l sz�tv�ltak, �s mindenki ment a maga �tj�n.