4. Fejezet: A v�rszomjas szellem

Akimoto vacogva fek�dt a lovasszek�r alatt. A n� verejt�ke
ragad�s, forr� masszak�nt hatolt a ruh�ja al�. Fogai
k�ts�gbeesetten kopogtak sz�j�ban, kezei tehetetlen�l
r�zk�dtak a f�lelem miatt, mik�zben remeg� szemeit, mik
k�nnyekkel teltek meg, a kerekek fele szegezte. Tompa
sziszeg�st hallott. L�tta, amint �ri�si karmok csap�dnak a
f�ldbe. Leveg�t sem mert venni, v�r�s�d� arca elfojtott
sik�t�s�t takarta el. Hallotta, amint a sz�rnyeteg morog,
majd a leveg�be szippant. Biztos megtal�lja, �s akkor
sz�tt�pi! Darabokra fogja t�pni! Fagyos csend k�vetkezett. A
sz�rny meg�llt, szimatol�s�t abbahagyta. A csendet kim�rt,
�hes sziszeg�s borzolta meg. Akimoto ruh�j�t nedves forr�s�g
�nt�tte el. Lassan elkezdett h�tr�lni, hogy ki tudjon t�rni
a szek�r m�sik oldal�n. K�zben a sz�tmarcangolt lovakra
tekintett. J� �g...Hirtelen a bestia f�rtelmes,
krokodilszer� pof�j�t a szek�r al� csapta �s rideg
h�ll�szemeivel a n�re meredt. A feyeget� �llkapocs az orra
el�tt csap�dott �ssze, de nem �rte el. A n�b�l k�ts�gbeesett
sikoly t�rt el�. A sz�rnyeteg sz�ja �jra kit�rult, el�ntve
Akimoto l�t�ter�t, ki m�r a fogakat se l�tta, csak a
tekerg�, h�sos nyelvet �s mag�t a l�ny gyomr�t. K�sz�lt
arra, hogy az agyarak belem�lyednek a h�s�ba, de hirtelen a
sz�rnyb�l f�jdalmas sip�t�s t�rt el�. A n� v�gre kijutott a
szek�r al�l. L�tta, amint a bestia holtan elter�l a f�ld�n
�s kig�badt, elv�r�s�d�tt szemeivel r� mered. Akimoto az
erd� fele tekintett. Feh�r haj� alak �llt a sz�lben. A n�
kezeit kit�rta, hogy k�sz�netet mondjon megment�j�nek,
mik�zben szemei h�l�s csillagokkal teltek meg:
-K�sz�n�m!
Az alak kiny�jtotta vibr�l� kezeit. Akimoto arc�ra fagyott
mosoly�r�l halk suttog�s hallatszott:
-Ne...

5. Fejezet: Inuyasha Sesshomaru ellen

Sesshomaru nyugodtan meredt maga el� a f�k �rny�k�ban.
Rebben�s n�lk�li, csendes szemeit Jakenre �s a j�tsz� Rinre
szegezte. A kisl�ny vid�man hanc�rozott a kis d�mon k�r�l,
ki kiab�lva pr�b�lta oktatni Rint. A l�ny nem t�r�d�tt a
goromba Jakennel. Rakonc�tlan l�baival k�r�ket �rt le, ut�na
a bokrok k�z� szaladt. Jaken ut�na loholt. Sesshomaru
fegyelmezett arc�val r�juk n�zett. A sz�l hidegen
meglobogott. A szellem rideg tekintet�t oldalra szegezte.
Inuyasha �llt vele szemben. A fi� sz�ja d�h�dten vicsorgott,
mik�zben elsz�nt kezeivel er�sen megmarkolta a Tetsuig�t.
Sesshomaru nyugodt hanggal megsz�l�totta d�h�s �ccs�t:
-A v�ltozatoss�g kedv��rt te keresel fel, hogy meg�lj?
-Fogd be! Rengeteg �rtatlan embert lem�sz�rolt�l, ideje
megfizetned!
Sesshomaru nem sz�lalt meg. Lassan fel�llt, kez�t
kiny�jtotta, mi fenyeget�en ragyogni kezdett. Inuyasha
ord�tozva megindult, fel�je csapva kardj�t:
-Most MEGHALSZ!
A f�nyes ostor sziszegve megindult �s k�r�lcsavarta a
Tetsuig�t. A f�lszellem szemeit egy pillanatra elvak�totta a
serceg� cs�p, mi elbor�totta a kardot, de nem sok ideje
maradt arra, hogy ezzel t�r�dj�n, mert Sesshomaru maga fele
r�ntotta az ostort vele egy�tt. A szellem visszah�zta a
ragyog� cs�pot �s el�r�ntotta a Toukijint. Inuyasha
megf�kezte l�baival Sesshomaru fele „zuhan�” tets�t, mert
majdnem a csillog� peng�be l�kte a szellem. A Tetsuiga �s a
Toukijin �sszecsapott. Mintha pattog� vill�mok csaptak volna
el� a k�t kardb�l, amint azok csattogva egym�snak �tk�ztek.
Inuyasha kiss� megh�tr�lt, mik�zben ny�lazva elki�ltotta mag�t:
-Sz�lborda!
A Tetsuig�b�l mindent �that� f�nyvihar robbant el�, minek
utj�b�l Sesshomaru k�nnyed�n kit�rt, ki a magasba dobta a
kardj�t. A f�lszellem egyik kez�re r�tekeredett az ostor, mi
sziszegve megfodorta a leveg�t, majd vonagolva a f�ldh�z
haj�totta. A szellem a leveg�ben kecses k�nnyeds�ggel
elkapta a kardot, minek peng�je fenyeget�en felszikr�zott a
nap vak�t� sugarai k�zt. Sesshomaru tekintete nyugodt volt,
de szemeinek m�ly�n csillogott a d�h, amint f�ld�n hever�
�ccs�re tekintett. A szellem megperd�lt a leveg�ben, ruh�ja
k�s�rtetiesen meglobogott a fagyos sz�lben. Sesshomaru
hal�los ny�lk�nt omlott al� a nap szikr�z� sugaraiban
f�r�dve kez�t magasba lend�tve a karddal:
-M�g mindig nem tudod hol a helyed...
A Toukijin �le belem�lyedt Inuyasha homlok�nak b�r�be,
felt�pve azt, mik�zben bel�le halv�ny v�r�ss�g csorgott al�,
v�gignyalva a fi� �ll�t, nedvess� t�ve a talajt. A Tetsuiga
remegve k�zd�tt Sesshomaru ellen. Inuyasha semmit sem
l�tott, csak a mindent el�nt� peng�t �s szeme sark�ban a
v�r�t, minek s�s b�ze az orr�ba hatolt. Inuyasha d�h�dten
ell�kte mag�t�l a szellemet, ki �jb�l neki rontott. A k�t
kard s�v�tve �jb�l egym�snak csap�dott. Sesshomaru fagyos
arc�n halv�ny mosoly k�szott fel:
-Te akarsz meg�lni? V�dekezni is alig b�rsz...
Inuyasha hirtelen a magasba ugrott. Sesshomaru k�vette. Egy
er�s mozdulattal el�ker�lt. A fi� l�baival elrugaszkodott a
leveg�ben, amint megr�gta b�ty�t, kinek kegyetlen szemei a
Toukijin szikr�z� peng�j�n t�kr�z�dtek.
-Sz�lborda!-�v�lt�tte el mag�t �jra Inuyasha.
Sesshomaru ism�t kit�rt a t�mad�s el�l el�gedett arccal
r�meredve a f�rad� fi�ra csendes szemeivel:
-Gyenge kis l�ny vagy....
-Olyan furcsa, hogy ez a gyenge kis l�ny m�r annyiszor
legy�z�tt!
Alig �rtek a f�ldre, feszes l�baik �jra elr�gt�k magukt�l a
talajt. A kardok csapkod�sa megt�lt�tte a leveg�t. Hirtelen
Inuyasha f�radtan a f�ldre rogyott. Remeg� kezeivel
megszor�totta a v�ll�t. D�h�s szemeit az ujjaira szegezte,
mik m�g�l a habz� v�r bugyogva t�rt el� meleg massz�ba
�ztatva ruh�j�t. Sesshomaru m�g�tte �llt p�r m�terrel. A
szellem lassan megfordult �s a fi�ra meredt. Inuyasha ny�gve
fel�llt. Kardja felcsillant a napf�nyben. A fi� elsz�ntan
fel�v�lt�tt:
-MEGHALSZ!
Hirtelen, mint valami mennyei csoda, a s�r� bokrok k�z�l Rin
futott el�. A kisl�ny kezeit a szellem l�ba k�z� fonta �s
tiltakoz�, dereng� szemeit Inuyash�ra szegezte, mik�zben
remeg� sz�ja m�g�l a k�ts�gbeesett szavak hatalmas s�lyk�nt
a f�lszellemre omlottak:
-Ne b�ntsd Sesshomarut!
Inuyasha megtorpant. Megd�bbentten a l�nyra tekintett. Rin
ord�tozni kezdett, majd fej�t Sesshomaru ruh�j�ba t�rta
el�llva k�nnyei �tj�t, mik csillogva t�lt�tt�k meg a leveg�t:
-Nem b�nthatod! Nem engedem! Nem engedem hogy b�ntsd!
Hirtelen Sesshomaru felkapta a fej�t �s arany szemeivel a
boz�t fele tekintette, mib�l Jaken h�rg� hangja halatszott.
A szellem a s�r�be rontott mag�ra hagyva Inuyash�t, ki
n�h�ny m�sodpercig m�g farkasszemet n�zett Rinnel, ki d�ht�l
hull�mz� szemeit r� szegezte, mikben megvet�s csillogott,
mintha egy f�rtelmes gyilkos el�tt �llt volna. Ut�na a l�ny
is elt�nt a bokrok k�zt. Inuyasha nem �rtette. Zavarodott
tekintettel ut�nuk tekintett, de hirtelen l�bait f�ktelen
zsibbad�s �nt�tte el, mi g�rcsbe r�ntotta verejt�kz� test�t.
Miel�tt minden els�t�t�lt volna el�tte, m�g megl�tta Kagome
ijedt arc�t, majd mindent eln�m�tott a csendet rikoltoz� semmi.

6. fejezet: A tal�lkoz�s

Sesshomaru s�rga szemeivel Jaknen test�re pillantott.A kis
d�mon �ben, �res szemeit a nagy�rra szegezte, sz�ja meg�llt
a lecsuk�d�sban, mik�zben bel�le elfojtott csend
rikoltozott, g�rcs�s kezeivel szorongatva a leveg�t. A
szellem halk szemeit a t�tog� s�t�ts�g fele szegezte, miben
feh�r �rny alakja v�lt l�that�v�. Az �ben s�r� feneketlen
m�ly�r�l kegyetlen szemp�r ragyogott fel �s egy v�r�s
f�lhold. Sesshomaru kezei fenyeget�en megroppantak, szemei
hidegen hunyorogtak. T�k�letesen higgadtak t�nt,
f�lelmetesen nyugodt tekintete nem �rulkodott f�lelemr�l,
pedig a szem�ben csillog� ragyog�s m�ly�n lapult
valami...Valami elfojtott �rzelem...
Nem s�rhat! Nem! Nincs joga hozz�!
A feh�r alak lassan k�zeledett, mint egy k�s�rtet. El�sz�r
feh�r ruh�ja vetk�z�tt ki az �jb�l, lobog� haj�val, ut�na
finom ajkai, v�g�l az �rzelmek n�lk�li arany szemp�r. Mintha
egy t�k�r el�tt �llt volna Sesshomaru el�tt. Az alak
v�rfagyaszt� tekintete, feh�r haja, a f�lhold a homlok�n
hasonl�tott a szellemre, egyetlen jelent�s dolgot kiv�ve. Az
idegen n� volt. Kez�ben Jaken megkaparintott botja vir�tott.
Sesshomaru el�vette a Tensaig�t �s les�jtott vele a halott
Jakenre. A kis d�mon felkapta tekintet�t. �rtetlen szemeit a
k�t egym�ssal szemben �ll� szellem k�zt ing�ztatta. Jaken
d�h�sen Sesshomaru fele mordult:
-Ez a bestia meg�lt nagyuram. V�gezz vele nagyuram ami�rt
orvul megt�madott �s elvette a botomat!
Sesshomaru szemei megrebbentek:
-F�lre Jaken.
A n� fagyosan megsz�lalt:
-R�g tal�lkoztunk Sesshomaru.
-Hayu...�gy tudtam r�gen meghalt�l...
-Hamisak a pletyk�k. Nem olyan k�nny� engem elpuszt�tani,
ahogy t�ged sem.
Jaken szemei kig�badtak. Csak most esett le neki a
d�bbenetes t�ny, hogy mi�rt hasonl�tott annyira a n�
Sesshomarura:
-Nagyuram! Ez nem lehet igaz, ez csak valami tr�kk. � a
te...A te?
-Igen Jaken...
Hayu hideg arc�n apr� mosoly t�rte meg a jeget:
-Olyan sz�p vagy mint ap�d...De elhagyott. Egy k�z�ns�ges
haland� miatt.
-Mit akarsz?
Hirtelen Rin rontott el� a bokrok k�z�l. D�bbent tekintet�t
a k�t szellem fele szegezte. Hayu kezeit lassan kiny�jtotta.
Karmai ragyogni kezdtek. Az ostor sziszegve takergett el�
bel�l�k, mint egy megb�v�lt k�gy� vonagolva csapkodva a
leveg�t. A n� jeges szemeit, mikre fenyeget� s�t�ts�g
borult, Rinre szegezte. A ragyog� ostor a l�ny fele kapott.
Rin kezeit maga el� kapta. Sikoltani se maradt ideje.
Hallotta, ahogy az ostor felhas�tja a leveg�t, de nem �rte
el. Hayu szemeiben par�ny d�bbenet csillogott. Sz�ja apr�,
csal�dott grimaszba torzult:
-L�tom nem csak k�ls�leg hasonl�tasz ap�dra...Sz�gyent hozol
r�m!-azzal a Rin el�tt �ll� Sesshomarura csapta �jra
ostor�t. A szellem nem t�ntorodott meg, mintha nem is �rezte
volna a csap�st. A n� ajkai m�g�l dermeszt� szavak gomolyogtak:
-De l�tom a hidegv�redet t�lem �r�k�lted...
Sesshomaru �s Hayu ostora n�h�ny pilanatra egym�sba
gabalyodott, majd k�l�nv�lva egym�sba csapott hideg villan�s
f�ny�vel bor�tva el a leveg�t. Rin ijedten kuporodott
f�lelemt�l megb�nult Jaken m�g�. Sesshomaru hirtelen el�re
r�ntotta kez�t. Hayu szemei kigubdtak a meglepetts�gt�l. A
szellem k�ny�rtelen ujjait a nyaka k�r� csavarta. A n�
gonoszul sziszegett:
-Mire v�rsz? �lj meg!
Sesshomaru fagyosan meredt r� anny�ra. Hayu hangj�ban
csal�dotts�g csengett:
-Gyenge vagy...Mint az ap�d...
A n� kit�pte mag�t Sesshomaru karmaib�l �s egy gyors
mozdulattal elvette t�le a Tensaig�t. Hayu a kardra meredt:
-A tiedet nem v�di var�zslat. Teh�t ez az
�r�ks�ged...Sz�nalmas...-azzal rideg szemeit Rinre
szegezte-�t megsiratn�d?
Sesshomaru megindult a n� fele, de nem tudta el�rni. Hayu
k�dd� v�lt, hangja visszhangozva hull�mzott:
-Nem mindent �r�k�lt�l t�lem...
A sz�l sz�rny�n szinte szel�den sz�lltak a szavak:
-Szem sosem l�thatja...V�gs� nyughely�t ki �rzi, titk�t soha
fel nem fedi...
Sesshomaru sz� n�lk�l sarkon fordult, mintha semmi sem
t�rt�nt volna. Pedig Hayu mag�val vitte a Tensaig�t �s Jaken
botj�t. Az es� k�v�r cseppekben esni kezdett...