6.fejezet

-Miroku, lehetn�nk k�m�letesebbek is szeg�nnyel, nem gondolod?

-Nem.- �s a kez�t lejjebb cs�sztatta a l�ny cs�p�j�re.

-�n akkor is sajn�lom, a bar�tom, �s csak annyi a b�ne, hogy nem azt szereti, akit k�ne.- mondta sz�nakozva.

-De �n nem sajn�lom, egy cseppet sem. M�g a gondolat�t is gy�l�l�m, annak, hogy Sakumoto t�ged akar.

A l�ny elmosolyodott �s kedves�vel szemben meg�llt. Odahajolt hozz�, Miroku m�r k�sz volt a cs�kra, de Sango az utols� pillanatban az arc�ra lehelte a cs�kot.

Miroku ezen �gy meglep�d�tt, hogy szenved�lyesen kapott a l�ny ajkaihoz. A cs�kuk hossz� �s �des volt, nem akartak elv�lni. De nem is kellett, mert Sango r�gt�n visszacs�kolt.

A szerzetes belet�rt a haj�ba, � pedig a fi� arc�t simogatta.

-�, te j� �g!- szaladt ki Miroku sz�j�n.

-Mi az?- k�rdezte a l�ny incselkedve.

-Meg�rj�tesz! F�lek, nem b�rom visszafogni magam!

-Akkor ne tedd!- itt biztat�an r�mosolygott. ”�risten, mit teszek!”

Miroku nem hitt a f�l�nek, v�gre el�rte a c�lj�t. Visszamosolygott.

-Biztos?

-Igen, a ti�d leszek szerzetes!

T�bb se kellett a fi�nak. Forr� cs�kban forrtak �ssze, Miroku beny�lt Sango kimon�ja al� �s megsimogatta a l�ny selymes b�r�t. Lassan vetk�ztetni kezdt�k egym�st. Mikor m�r az �sszes ruha leker�lt r�luk a szerzetes finoman megfogta a l�nyt �s lefektette fekete k�peny�re. Hirtelen el�llt a szava, nem tudott betelni Sango sz�ps�g�vel.

-Gy�ny�r� vagy. Nem tal�lok el�g sz�t, hogy le�rjam, mit �rzek.

A l�ny elmosolyodott, neki is tetszett a l�tv�ny. Miroku a l�ny f�l� emelkedett �s puha cs�kokkal bor�totta be test�t, ek�zben Sango a szerzetes fej�t �s h�t�t simogatta. Egyre lejjebb haladt, m�g el�rte a combjait. Ekkor r�fek�dt a l�nyra, mindkettej�k szem�ben v�gy csillogott. A fi� finoman behatolt a l�nyba �s l�gyan szeretkeztek. Mikor el�rtek a cs�csra, k�jesen felny�gtek. Miroku legurult Sangor�l �s �t�lelte, egym�s karjaiban aludtak el.